Sok magyar valószínűleg a bevándorlással kapcsolatos propagandából "tájékozódik" Afrikáról, úgy látja, hogy ez egy szegény kontinens, amelyről milliók készülnek Európába jutni. Pedig lehet, hogy ez a kisebb kockázat, ami az öreg kontinenst veszélyeztetheti, a nagyobb az, ha fekete Afrika olyan fejlődésnek indul, mint például a néhány évtizede még szintén elmaradott Kína, ami a globális gazdasági versenyben nem kis kihívást intézhet Európával szemben is. Fekete Afrikában átfogó változások zajlanak - derül ki a Financial Times (FT) riportjából.

Afrikában, a világ leggyorsabban városiasodó kontinensén a medián átlagéletkor (amelynél a népesség fele idősebb, illetve fiatalabb) 19,4 év. Ez fele a hasonló európai adatnak. Az ezredforduló idején született generáció egy olyan kontinensen ér a felnőtt kor határára, amelyet minden komoly problémája és ismétlődő tragédiái ellenére mélyen átformál az új technológia. Ez már nem az az éhínségektől és törzsi háborúktól sújtott Afrika, amely általában az európai emberek fejében él.

Ritka, mint a núbiai zsiráf

Mostanság a politikai puccsok olyan ritkák, mint a kihalással fenyegetett núbiai zsiráf. Az emberek tetszésük szerint utazhatnak keresztbe-kasul a kontinensen, a bevándorlási hatóságok nem gördítenek ez elé akadályokat. Ezeken az utazásokon alig kell elhagyniuk a kínai támogatással épült utakat és vasutat. A legtöbb afrikai ország gazdasága nem növekszik elég gyorsan ahhoz, hogy kiemelje a népesség nagyját a szegénységből, de néhány meg tudta közelíteni egyes ázsiai országok gazdasági csodáját.

A falvakban mindenütt napelemeket látni, amelyek elfogadható áron lehetővé teszik a mobileszközök akkumulátorainak feltöltését. Az internet-hozzáférés még drága ugyan, de egyre inkább részévé válik a mindennapi életnek, főként a városokban, amelyekben immáron az afrikaiak 40 százaléka él. Az okostelefonok, amelyek közül egyes típusokat helyben gyártanak, hirtelen elengedhetetlen részei lettek az emberek életének.

Változó gondolkodás

A technikai fejlődés sokak számára még mindig együtt jár a szegénységgel és a krónikus munkanélküliséggel. Ugyanakkor míg a korábbi generációk hátrafelé tekintettek, nosztalgiát éreztek a hősi korszak iránt, amikor elődeik megszabadultak a gyarmati alávetettségtől, a mai fiataloknak elegük van a gerontokratákból, akik országukat irányítják. Idén a fiatalok és a jól képzettek, főként a nők vezették azt a forradalmat, amelyben megdöntötték a 75 éves Omar el-Basír rezsimjét, aki 30 éven állt az iszlám életidegen értelmezését hirdető diktatúrája élén.

Kampalában, Uganda fővárosában, ahol az FT riportjának jó része készült, ma a 19-20 évesek olyan politikusokat támogatnak, mint a piros svájci sapkát viselő Bobi Wine politikussá vált reggae-sztár, aki elindul az ország elnöki posztjáért. A nagyvárosok úgy terjednek, mint itatós papíron a víz. Lakóik egy része már a fogyasztói társadalom tagjainak életét élő középosztálybeli, de a többség még a közművek nélküli elővárosokban él, amelyek átmenetet képeznek korábbi falusi világuk és a valódi városi életmód között.

Nők az élen

Az FT riportjában megszólaló fiatal nők egyenjogúságot akarnak, anyagilag függetlenné akarnak válni a férfiaktól. Nem a konyhában látják a jövőjüket. Elítélik a többnejűséget, a saját lábukon akarnak állni. Okostelefonos alkalmazások segítségével ismerkednek és minden olyan további lehetőséget kihasználnak telefonjaikon, amelyekre hozzájuk hasonló társaik a világ bármely más részén támaszkodnak. Van köztük, aki egyetemre jár, de azok is tanulni akarnak és előbbre akarnak jutni, akik még nem jutottak el idáig. Egyikük úgy fogalmaz, hogy nem tudja ugyan miért, de optimistán látja országa és a saját jövőjét is.

Egy valami közös a fiatalokban attól függetlenül, hogy fiatal felnőtt férfiakról vagy nőkről van-e szó. Az, hogy mindannyian elsősorban édesanyjuknak hálásak. Olyan asszonyoknak, akik például háborús zónából menekülve négy-öt gyermeket neveltek szegénységben, de lehetővé tették nekik, hogy dacoljanak a sorsukkal. Köszönetet mondanak mamáiknak, akik szerintük előre látták, hogy gyermekeikre jobb jövő vár, mint amilyen élet nekik jutott.