Az Egyesül Államok hagyományosan kezdeményező szerepet játszott azoknak a politikai kérdéseknek a kezelésében, amelyek a világ legbefolyásosabb országait összefogó G20-csoport tanácskozásain, így csúcstalálkozóin is napirendere kerülnek. A G20 hét végi hamburgi csúcsán azonban nem folytatódik ez a sorozat - kezdi cikkét a Bloomberg.

Ahogy a világ legnagyobb fejlett és feltörekvő országainak vezetői összegyűlnek a német kikötővárosban, nem az USA elnöke, hanem Merkel és Hszi fog kiemelkedni közülük. Ázsia és Európa ipari nagyhatalmai az elmúlt időszakban elmozdultak egy informális, kétoldalú partnerkapcsolat felé, amely utat nyit azelőtt, hogy felvegyék azt a karmesteri pálcát, amellyel eddig az USA vezényelte világ országainak együttműködését.

Kapcsolódó

Először a történelemben

A változást Donald Trump hatalomra kerülése alapozta meg. A hét végi G20-csúcs lesz az első, amelyen az Egyesült Államokat olyan elnök képviseli, aki nyíltan a protekcionizmus híve, feladta elődeinek következetes kiállását a globális szabadkereskedelem mellett. A változásra utalt Hszi a német sajtóban csütörtökön megjelent véleménycikkében, amelyben kifejti, hogy a német-kínai együttműködés egyre jelentősebbé válik.

Peking és Berlin közeledése olyasvalami, ami előtt Trump megjelenése nyitott ajtót - fejtegeti az előbbiekkel összhangban Ramino Guelar Argentína (a G20 tagja) kínai nagykövete. A világ két legfontosabb vezetője jelenleg Merkel kancellár és Hszi elnök - teszi hozzá.

Klímaváltozás

A Trump keltette vákuum kiválóan látható a klímapolitika ügyében. Az amerikai elnök a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 májusi ülésén kivonta magát az alól, hogy aláírja a résztvevők nyilatkozatát a párizsi klímamegállapodás támogatásáról. Ezt az egyezményt a világ 190 országa, köztük a G20 összes tagja elfogadta.

Trump felrúgta azt a G2-nek nevezhető tandemet is, amelyet elődje, Barack Obama Kínával összehozott azért, hogy a világ két legnagyobb légszennyező országa az élére álljon a klímaváltozás megelőzésének. Erre válaszul összeállt egy másik élcsapat Kanada, Kína és az EU részvételével. Ennek képviselői már májusban találkoztak.

A múlt héten ülésezett Berlinben a klímaváltozással foglalkozó kínai-német munkacsoport. Ennek tagjai hangsúlyozták kormányuk elkötelezettségét a párizsi megállapodásban foglalt vállalások betartása mellett és ezt javasolták a hamburgi G20-csúcs résztvevőinek is. Nem felejthető el, hogy a két ország a globális felmelegedés elkerülését szolgáló technológiák jelentős exportőre.

Lassan a testtel!

Természetesen a dolog nem ennyire rózsás. A kínai-német együttműködés mélyítését nehezíti, hogy Berlin szerint Peking olyan akadályokat gördít a kínai áru- és tőkeimport elé, amilyeneket az EU nem emel a kínai export elé.

További gondoz okoz, hogy Kína szeretné inkább csak Németországgal szorosabbra fűzni az együttműködését, háttérbe szorítva az EU-t. Berlin persze igyekszik elkerülni ezt a csapdát, főként, hogy a két ország politikai rendszere és filozófiája köszönőviszonyban sincs egymással.

Peking szeretné, ha Kína megkapná a piacgazdasági státust a Kereskedelmi Világszervezetben, amihez jól jönne Berlin segítsége. Eközben Merkel támogatja Emmanuel Macron francia államfő felhívását arra, hogy állják útját a kínai cégfelvásárlásoknak Európában. Egy interjúban nemrégiben azt fejtegette, hogy nem lenne jó, ha az adófizetők pénzéből állami segítséggel felépített vállalatok csak úgy gazdát cserélnének.