Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke egy múlt heti, londoni konferencián jelezte, hogy az ECB kész mindent megtenni az euró védelmének érdekében, ami piaci szereplők szerint egy újabb kötvénypiaci beavatkozást jelent. A Reuters által megkérdezett 24 kereskedő közül 19 gondolja, hogy erre hamarosan sor kerül. 10-en mára, 6-an szeptemberre várják a bejelentést.

A felmérést követően néhány nappal a hírügynökség ECB-s forrásokból úgy értesült, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásra valószínűleg csak akkor kerül sor, ha Spanyolország külső segítségre szorul - amit a spanyol kormány továbbra is cáfol -, vagy a német alkotmánybíróság nem találja alkotmányosnak a tartós válságkezelő alapot, az ESM-et.

A lehető legjobb dolog, amit az ECB tehet, hogy újból beavatkozik a kötvénypiacon - nyilatkozta az egyik kereskedő a Reutersnek. Az ECB eddig összesen 211,5 milliárd értékben vásárolt állampapírokat (a hírügynökségek értesülései szerint elsősorban görögöt, olaszt és spanyolt) az SMP (Securities Market Program) keretében, az utolsó beavatkozás óta azonban több mint fél év telt el. Az újabb beavatkozás mellett szól a spanyol és olasz állampapírok piacán tapasztalt hozamemelkedés, és az eurozóna jövőjével kapcsolatos aggodalom, korántsem biztos azonban, hogy az újabb beavatkozás hatására megoldódnak ezek a problémák.

Német konfliktus

A korábbi tapasztalatok nem ezt mutatták, arról nem beszélve, hogy német oldalról folyamatosan heves támadások érik a programot, a németek szerint ugyanis ezzel tovább növelnék a periférikus országok kormányaira nehezedő nyomást. A Reuters frankfuti forrásokból úgy értesült, hogy Mario Draghi múlt heti szavai többeknek meglepetést okozott a kormányzótanácsban. A németek ugyan csak egy szavazattal rendelkeznek a 23 tagú testületben, az újabb és újabb nézeteltérések valószínűleg nem tesznek jót az ECB hitelességének.

ESM: banki jogosítványokkal vagy nélküle?

A megkérdezettek többsége (a 24-ből 17-en) szerint az ECB azt szeretné, ha az eurozóna tartós válságkezelési alapja, az ESM banki jogosítványokat kapna, ami azt jelentené, hogy ECB-s forrásokból periférikus kötvényeket vásárolhatna, ezzel is növelve kapacitásait/"tűzerejét", a németek azonban ezzel sem értenek egyet, szerintük ugyanis az ECB mandátumával nem összeegyeztethető a monetáris finanszírozás. A hivatalos álláspont persze ez, bár múlt héten Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök jelezte, hogy nem tartja kizártnak, hogy banki jogosítványokat kapjon az ESM.

Fogytán a lehetőségek

Az ECB már eddig is sokat tett a problémák megoldása érdekében: 0,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát, jelentős összegben vásárolt állampapírokat, és lazította a fedezetelfogadási szabályokat.

Könnyen lehet, hogy a közeljövőben még lesz egy kamatvágás (1), a fedezetelfogadási szabályok pedig tovább lazulnak (2), kérdés azonban, hogy mindez mire elég.

A harmadik opció egy újabb hosszú távú refinanszírozási művelet (3) vagy LTRO (Long Term Refinancing Operation), amelynek célja az lenne, hogy olcsó likviditáshoz juttassa a bankokat. Eddig összesen két ilyen volt, ahol a bankok hároméves időtávra több mint 1000 milliárd eurót igényeltek, de úgy tűnik hiába. Hatásukra a hitelezési aktivitás nem élénkült, mint ahogy a növekedés sem.

Egyes jegybankárok szerint az árfolyam-leértékelés (4) oldaná meg az olyan periférikus országok problémát, ahol az egyes iparágak versenyképességi gondokkal küzdenek. Ilyen a portugál, illetve az olasz textilipar.

Végső soron felmerül egy amerikai vagy brit mintára történő jegybanki beavatkozás, az úgynevezett quantitative easing, amelynek során a jegybank jelentős összegben vásárol eszközöket, anélkül, hogy bármit is tenne a likviditási feltételek megváltozása ellen, kvázi pénzt nyomtat.