Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök előtt durva másfél év áll - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. Miközben Görögország nyolc év és három segélycsomag után végre megszabadulhat az EU és részben az IMF gyámkodásától, az athéni kormánynak két fronton kell helytállnia a rá nehezedő külső és belső nyomásnak.

Indul a színdarab

Kapcsolódó

Az előbbi a Törökország és Görögország között kiéleződött feszültségek kezelése, illetve a szomszédos Macedónia névhasználatával kapcsolatos ősrégi vita rendezése, az utóbbi a segélyprogramok lejártát követő időszakra vonatkozó gazdaságpolitika kialakítása. A határidő, amíg mindenez túl kell jutniuk, a jövő év ősze, amikor parlamenti választások lesznek az országban.

Ciprasz politikusi képességeit az fogja minősíteni, hogyan navigálja át kormányát a viharos vizeken. A kérdés az, képes lesz-e erősíteni a stabilitást mind országán belül, mind a régióban - vélik szakértők. Az EU, az USA és a NATO vezetői hátradőltek a székükben és kíváncsian figyelik a baloldali politikus főszereplésével folyó előadást.

A legnagyobb gond

A legsúlyosabb probléma, amivel Ciprasz szembe találja magát, hogy Görögországnak egy egyre inkább erőszakoskodóvá váló Törökországgal kell számolnia a szomszédságában - véli Arisztidesz Hatzisz, az Athéni Egyetem jogász-közgazdász professzora. Az USA befolyásának gyengülése a régióban aláássa a stabilitást, miközben - figyelembe véve a szíriai polgárháborút, a rengeteg menekültet - a helyi politikai játszmák tétje messze túlmutat a térségen.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a szakértő szerint azt a célt tűzte ki maga elé, hogy országát a régió hegemón hatalmává tegye, ami máris érzékelhető a török-görög feszültség fokozódásában. Két ügy mérgezi a légkört.

Két görög katona rutinfeladatának végzése közben áttévedt Törökországba, ahol letartóztatták őket. Athén az európai országok támogatásával azt követeli, hogy adják ki őket. Eközben egy görög bíróság megtagadta annak a nyolc török katonának a kiadását, akik azért menekültek Görögországba, mert hazájukban azzal vádolták őket, hogy részt vettek a 2016. júliusi katonai puccsban. Ezt Ankara nehezményezi.

Bár a feszültség eszkalálódásának kockázata viszonylag kicsi, egyre nagyobb a veszélye egy olyan véletlen eseménynek, amely összeugraszthatja a két országot - magyarázza Thánosz Dokosz a Hellenic Foundation for European and Foreign Policy kutatóintézet igazgatója. A görög és a török hadihajók és katonai repülőgépek mindig túl közel voltak egymáshoz, ám a puccskísérlet nyomán kinevezett török tisztek nem rendelkeznek elég tapasztalattal, hogy kezeljék esetleges súrlódásukat. Eközben meggyengült az EU, az USA és a NATO Ankarára gyakorolt befolyása.

Régi vita

Athén szembe kerülhet az EU-val is, amely igyekszik visszaszorítani az orosz befolyást a Balkánon. Ennek jegyében egyengetik Macedónia útját a NATO-ba és az EU-ba. Az egymás követő görög kormányok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság változtassa meg a nevét, mert az Görögország egyik óriási múlttal rendelkező tartományának a neve.

Panosz Kammenosz védelmi miniszter, aki Ciprasz pártja, a Sziriza koalíciós partnerének, a Független Görögöknek az elnöke, kijelentette, hogy pártja nem ír alá olyan megállapodást, amelyben szerepel a Macedónia szó. A miniszterelnök tehát a kormánykoalíció felbomlását veszélyezteti, ha ebben az ügyben engedékeny álláspontot foglal el. (Megvan Macedónia új neve.)

Közelgő választások

Márpedig egy előrehozott választás nagy kockázattal járna, ugyanis az ellenzék vezető pártja, a mérsékelt jobboldali Új Demokrácia - amelyet egyébként három éve váltott a hatalomban a baloldali Sziriza -, vezeti a népszerűségi listákat.

És a helyzetet nehezíti, hogy a harmadik eurózónás gazdasági segélyprogram, amely 2015 nyarán indult, augusztusban véget ér. Nyolc év támogatás után Görögországnak a saját lábára kellene állnia, ám ezt megelőzően el kellene döntenie, hogy igénybe vesz-e valamiféle segélyezés utáni segítséget.

Hiba lehetett

Ciprasz úgy véli, hogy az utolsó csomag teljesítésének utolsó értékelése után országának jelentős adósságkönnyítést kellene kapnia, amivel egyszer és mindenkorra befejezné történetének ezt az időszakát - ez lenne a további segítségnyújtás nélküli, tiszta exit. (A görög államadósság a GDP 180 százalékán áll, ami visszafizethetetlen, a hitelek túlnyomó részét az eurótagállamok nyújtják.)

A kormány hibát követett el azzal, hogy elkötelezte magát a tiszta exit mellett - véli Wolfango Piccoli, a londoni Teneo Intelligence tanácsadó cég társelnöke. Azelőtt játszották ki ugyanis ezt a lapot, hogy kidolgoztak volna egy világos gazdaságpolitikai stratégiát a segélyprogramok lejártát követő időszakra vonatkozóan.

A fotó forrása: Pixabay