A német kormány azon ügyködik, hogy az Európai Unió adjon garanciát a Nemzetközi Valutalapnak Görögországnak nyújtott hitelei visszafizetésére - jelentett a Die Zeit. A cél az lenne, hogy az IMF ne szálljon ki a görögök támogatásából, annak ellenére, hogy ha komolyan vette volna saját belső szabályozását, akkor be sem szállt volna a hitelezésbe, mivel a görög állam az elmúlt öt évben fizetésképtelen volt.

A terv szerint amennyiben Görögország kifutna a pénzéből, s ezért nem tudná átutalni az IMF-nek járó követező hitelrészletet, akkor az eurótagállamok beugranának az adós helyére, átvállalnák a törlesztést. Cserébe a Valutaalap lemondhatna a görög adósságok jelentős csökkentésének követeléséről. A washingtoni hitelező szerint enélkül lehetetlen fizetőképessé tenni a görög államot.

Nem akarják

Berlin vonakodik jóváhagyását adni a harmadik segélyprogramra, amelynek részleteit a hét elejére pénzügyminiszter-helyettesi szinten elfogadták az eurótagállamok. Az ekathimerini.com athéni hírportál szerint Angela Merkel kancellár attól tart, hogy a korábbinál is nagyobb ellenállás fogadná az újabb görög hitelt saját pártszövetségén, a CDU/CSU-n belül. Az előzetes megállapodást több mint hatvan konzervatív képviselő utasította el.

Merkel és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonon is beszélt erről - német sajtóértesülések szerint meglehetősen feszült hangulatban. A kancellár asszony Francois Hollande francia államfővel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is egyeztetett.

Az EB szóvivője szerint Athén csak akkor kaphatja meg az új pakk első 20 milliárd eurós részletét - amelyre sürgősen szüksége lenne a bankok feltőkésítéséhez -, ha létrejön erről a hitelező államok politikai megállapodása. Enélkül áthidaló hitelt kell kérnie ahhoz, hogy ki tudja fizetni augusztus 20-án az Európai Központi Banknak járó 3,2 milliárd eurós törlesztőrészletet. És éppen ez az amit Berlin akar.

Benyújtották

A kormány szerdán benyújtotta a parlamentnek a csomagról szóló törvényjavaslatot, ám itt a hazai ellenállással kerül szembe. Hiába szerették volna egy nap alatt lezavarni a tervezet megtárgyalását a törvényhozás bizottságaiban, Zoe Konsztantpulu, a parlament elnöke, a megszorítások ismert ellenzője, az ügyintézést késleltetésével keresztbe tett ennek. Így kérdéses, hogy már csütörtökön szavazhatnak-e a képviselők a harmadik segélycsomagról.

A kormány azzal igyekszik eladni a pakkot a szavazóknak, hogy az 22 milliárd euróval kevesebb megszorítást tartalmaz, mint amibe elődje belement a második segélycsomagról kötött megállapodásban. Ezt egyes szakértők is elfogadják, arra hivatkozva, hogy az új egyezség szerint jóval kisebb elsődleges - adósságtörlesztés nélkül - számolt költségvetési többletet kell elérnie az országnak, mint amiről korábban szó volt.

Makacs számok

A számok azonban enyhén szólva árnyaltabbá teszik ezt a képet. Igaz ugyan, hogy a büdzsé többlete kisebb lehet (2015-ben 0 százalékot terveznek, miközben áprilisban még 3, júniusban pedig 1 százalékkal számoltak), ám a GDP nem növekedni fog, mint az korábban gondolták, hanem zsugorodni. (Az idei év végére 2,1-2,3 százalékos mínuszt várnak, míg áprilisban még 2,5 százalékos plusszal számoltak.)

A hitelezők a kisebb GDP-hez viszonyított kisebb többlettel csak arról mondtak le, ami úgysem teljesülhet, miközben a görögöknek ugyanannyi megszorítást kell teljesíteniük, hogy egyensúlyban tartsák a büdzsét. A magas elsődleges többlet célja, hogy azt a hitelek törlesztésre fordítsák. Így ez csúszik néhány évet, ami édes mindegy, az adósnak, amely így se, úgy se képes visszafizetni túl magasra hágott tartozásait. Ha megtarthatnák a többletet a saját céljaikra, azzal érnének valamit.

Mindenki hibás

A szakértők mindezért főként az athéni kormány hibáztatják, amely addig feszítette a húrt az ország pénzügyi helyzetének megoldásáról folyó tárgyalásokon az eurótagállamokkal és az IMF-fel, amíg bankválság alakult ki, ami recesszióba taszítja a gazdaságot 2015-ben. Ugyanakkor sokan elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Központi Bank megtagadta a pénzintézetek megfelelő pénzellátását azt megelőzően, hogy Athén és hitelezői megállapodtak volna a folytatásról.