A görög vezetés abban bízik, hogy legkésőbb kedden kora délelőtt le tudja zárni a tárgyalásokat a hitelezők szakértőivel a harmadik görög segélycsomagról - jelentette a Bloomberg és a Reuters athéni kormánytisztviselőkre hivatkozva. A görög gazdasági és pénzügyminiszter vasárnap tárgyalt a kölcsönt nyújtó eurótagállamok képviselőivel. Korábban a kormány azt tervezte, hogy jövő héten kedden viszi a parlament elé a programot.

A közvetlen cél az, hogy a kész megállapodástervezetet már a pénteki ülésén napirendjére tűzhesse az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa, az eurócsoport. A feleknek abban is meg kell állapodniuk, hogy pontosan mekkora kölcsönről lenne szó, és milyen reformokat kell elindítani ahhoz, hogy megnyíljon a pénzcsap.

Ellenszél

A hírügynökségek informátorai azt is elárulták, hogy a kormány egy törvényt akar a képviselők elé terjeszteni, amely két elkülönülő cikkelyből állna. Az első lenne maga a hitelmegállapodás és a szándéknyilatkozat, a második tartalmazná azokat az intézkedéseket, amelyeket Görögországnak meg kell hoznia ahhoz, hogy a kedvezményes hitelt megkaphassa.

Ralph Brinkhaus, a nagyobbik német kormánypárt, a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese úgy látja, hogy számos nyitott kérdés van még a megállapodás tervezetén. A Deutschlandfunk rádiónak hétfőn adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy egyelőre nem lehet lezárni az előkészítést. Arra a kérdésre is felelt, hogy Berlin előnybe részesítené-e 20 milliárd euró átutalását első részletként, szemben Brüsszel 30-35 milliárdos elképzelésével.

Minél több pénzt kerül egyik kézből a másikba, annál nehezebb lezárni a pénzcsapot, ha Görögország nem teljesítené a reformokkal kapcsolatos vállalásait - fogalmazott már-már nyersen. Az elmúlt hónapokban a bizalom jelentős része elveszett, ezért minden eurócentet egy-egy reformlépéshez kötve kellene átutalni.

Elegük van

Még határozottabb álláspontot fogalmazott meg Timo Soini finn külügyminiszter, aki a Reuters tudósítása szerint kijelentette, hogy Finnország távol maradhat a harmadik görög hitelprogramtól. Soini az euroszekptikus, nacionalista A Finnek pártjának elnöke. Ez a politikai erő a tavaszi parlamenti választások nyomán került a kormánykoalícióba.

Tényleg elvesztettük a türelmünket. A kormánynak nagyon határozott álláspontja van Görögországgal kapcsolatban: nem támogatja a finn adósság növelését és a görög tartozások mérséklését - fejtegette. Helsinki az eurócsoport július eleji ülésén azt az álláspontot támogatta, amely szerint Görögországnak "ideiglenesen" el kellett volna hagynia az eurózónát. Végül azonban belement az újabb hitelprogram támogatásába.

Ezzel kapcsolatban azonban kikötötte, hogy annak forrásait csak az övezet biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) meglévő forrásaiból teremthetik elő. Soini szerint nem lenne gond, ha kimaradnának, pusztán érvénybe lépne a rendkívüli esetekre kitalált procedúra, ami lehetővé teszi, hogy konszenzus nélkül is elindíthassák a programot.

A semmiből a valamibe

Az euroszkeptikus finn párt néhány év alatt jött föl a semmiből az ország második legnagyobb politikai erejévé. EU- és bevándorlóellenes megnyilatkozásaik sok finn szívét megdobogtatják, miután az ország gazdasága a recesszióval bajlódik és nő a munkanélküliség. Ugyanakkor a kormányzás, amelyben egy centrista és az unió párti politikai erővel vesznek részt némileg megkoptatta az A Finnek ártatlanságukat.

A párt hét végi kongresszuson újraválasztották Soinit elnöknek, de a három alelnök közé bekerült Sebastian Tynkkynen, aki szerint újra kell gondolni az A Finnek részvételét a kormányban. Emellett szerinte erősíteni kell az EU bírálatát és vissza kellene térni a független monetáris politikához, ami, ugye, csak egy Fixittel, azaz az euró feladásával lenne lehetséges.

Finn politológusok szerint összességében a párt elég határozott álláspontot foglalt el ahhoz, hogy a kormányzás se gyengítse el túlságosan és a következő években lényeges szerepet fog játszani a finn politikai életben.