Az 5,7 millió embert - a francia munkavállalók több mint negyedét - foglalkoztató közszféra megosztott kilenc szakszervezete 2010 óta először vonul együtt utcára a bérek befagyasztása, a teljesítmény alapú díjazás bevezetése, valamint az ellen, hogy a kormányzat 2022-ig 120 ezer munkahely megszüntetését tervezi.

Tavaly október 10. óta ez a harmadik tiltakozás, országszerte 140 felvonulást tartanak a szakszervezetek, a várhatóan legnagyobbat délután Párizsban, amelynek élén a kilenc szakszervezet vezetője 2010 óta együtt fog vonulni, köztük Philippe Martinez (CGT), Pascal Pavageau (FO), Laurent Berger (CFDT), Luc Bérille (Unsa) és Philippe Louis (CFTC). A tüntetésnek elsősorban a szakszervezeti összefogás szempontjából van jelképes jelentősége.

Kapcsolódó

Párizsban több mint 16 ezren vettek részt a tiltakozó felvonuláson, amely a République tértől a Nation tér felé vonult. Útközben, a Bastille-nál a tüntetők közé keveredő néhány, arcát eltakaró anarchista összecsapott a rendőrökkel, akik vízágyúval és könnygázzal oszlatták szét a randalírozókat, miután azok buszmegállókat rongáltak meg, kirakatokat törtek be és megdobálták a renderőket. A rövid ideg tartó, de heves rombolást követően 17 embert előállítottak, és erőszakos csoportosulásban való részvétel miatt indult ellenük eljárás a prefektúra szerint.

A legutóbbi tiltakozó napon, március 22-én 300 ezren vonultak utcára, de akkor csak hét szakszervezet támogatta a megmozdulást, miután a kormány akkor jelentette be az egyeztetések megkezdését a reform részleteiről. Amióta megkezdődtek a tárgyalások március végén, valamennyi szakszervezet úgy döntött, hogy sztrájkra szólít fel a kormány elképzelései megvalósításának megakadályozására.

A figyelmeztető munkabeszüntetés érinti a közoktatást, a tömegközlekedést, az energiatermelést, az egészségügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, és a meteorológiai szolgálatot is. A polgári légi közlekedési igazgatóság azt kérte a légi társaságoktól, hogy előzetesen töröljék a járataik húsz százalékát Párizsban, Lyonban és Marseille-ben.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter az RTL rádióban reggel ugyanakkor azt mondta, hogy az oktatásban nem igazán lesz érezhető a sztrájk.

"Nem lesz erősebb, mint legutóbb, amikor is a munkavállalók kevesebb mint negyede sztrájkolt" - mondta a miniszter, a szakszervezetek szerint viszont a tanárok harmada vesz részt a munkabeszüntetésben.

Az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak a legnagyobb arányban, akik jobb munkakörülményeket és új munkahelyeket is követelnek, de a szakszervezetek szerint a betegek nem érzik meg a tiltakozást, az ellátás folyamatos a kórházakban.

A kilenc szakszervezet elsősorban a kormány reformjának irányvonalát ítéli el, amely szerintük támadás a közalkalmazottaknak a magánszférában dolgozókhoz képest megkülönböztetett státusza ellen.

Franciaországban eddig a magán- és a közszféra között lehetetlen volt az átjárás egy munkavállaló számára, a kormány a reformmal ezt szeretné megkönnyíteni és az alkalmi szerződéssel történő foglalkoztatást általánossá tenni a közszférában is.

Olivier Dussopt, a közszolgálatért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a kormány nem kérdőjelezi meg a közalkalmazottak státuszát, csak modernizálni szeretné.

Az újabb reform, amelyről a törvényjavaslatot 2019 első negyedévében tervezi a kormány a parlament elé terjeszteni - tovább növeli a szociális feszültségeket. Elemzők szerint a szakszervezetek ugyanakkor csak úgy tudnák meghátrálásra késztetni a kormányt, ha a különböző területeken jelentkező tiltakozások egységes mozgalommá nőnének ki, de ennek egyelőre nem látni a jelét.

Április eleje óta a vasutasok sztrájkolnak időszakosan, öt napból hármat, az őket érintő reform ellen, de egyelőre nem kívánnak csatlakozni a közalkalmazottak megmozdulásához.

A ViaVoice közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felmérése szerint a franciák 49 százaléka nem támogatja az újabb tiltakozónapot, 40 százaléka jogosnak tartja, a többi megkérdezett nem mondott véleményt.

Képünk forrása: Pixabay