A héten tovább forrósodott a helyzet Ukrajna körül: míg az oroszok folytatják hadgyakorlataikat a szomszédos Fehéroroszország területén, addig a NATO államai csatahajókat, vadászgépeket küldtek a térségbe, és az amerikaiak egyre több katonát állítottak készenlétbe Kelet-Európában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter továbbra is ragaszkodik ahhoz a narratívához, miszerint ők az áldozatok az általuk beindított konfliktusban. Állítása szerint a Nyugat "túlzás nélkül valamiféle katonai őrjöngésbe kezdett" és nem tudják kiásni magukat abból a gödörből, amibe a fenyegetéseikkel ásták maguk.

Ugyan pár napja Emmanuel Macron francia elnök, és Olaf Scholz német kancellár most már hivatalosan is bejelentette, hogy közös választ kívánnak adni, nem volt érzékelhető, hogy az Európai Unión belül érdemi egyeztetések zajlanak. Most azonban úgy tűnhet, várható némi előrehaladás, hiszen az Egyesült Államok és a NATO nagyjából párhuzamosan válaszoltak a még decemberben benyújtott orosz követelésekre.

Kapcsolódó

Ukrajnát nem adják

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtótájékoztatót tartott írásos válaszaik átadása kapcsán, ahol elmondta, az USA egy pragmatikus, de értékalapú diplomáciai utat kínált az orosz félnek. A követelések közül, csak egyre válaszolt nyíltan, miszerint Ukrajna függetlensége, és így a NATO-hoz való csatlakozási szándéka is sérthetetlen, és ebből nem hajlandók engedni. Az is tudható, hogy az amerikaiak arra kérték Oroszországot, ne hozzák nyilvánosságra válaszuk tartalmát, amíg nem volt alkalmuk újból tárgyalóasztalhoz ülni az ügyben.

A NATO hasonló módon állást foglalt az ukrán szuverenitás mellett. Jens Stoltenberg főtitkár hangsúlyozta a diplomácia fontosságát, és leszögezte, hogy azon keresztül kívánják megoldani a konfliktust. Azt is hozzátette azonban, hogy természetesen felkészülnek a helyzet eldurvulására is, ezért sorakoztak fel a NATO-csapatok is a balti államok területein. Az orosz külügy megerősítette, hogy beérkeztek a válaszok, de Lavrov hozzátette, nem fogják hagyni, hogy követeléseik végtelenségig tartó megbeszélésekbe fulladjanak.

Új hidegháború

A német Deutsche Welle által az ügyben megkérdezett egyik szakértő, Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának védelmi szakértője szerint nem várható komoly változás, az orosz követelések tudatosan lettek úgy fogalmazva, hogy ne lehessen eleget tenni nekik. Úgy véli Vlagyimir Putyin valóban ürügynek akarja használni az iratokat egy háborúhoz, mivel az ő elméjében Oroszország csak akkor élheti túl a 21. századot, ha újra kiterjeszti birodalmát. Ehhez az Ukrajna fölötti befolyás elengedhetetlen. Putyin csak akkor fog ettől elállni, ha kellően súlyos szankciókkal találja szembe magát. Gressel külön jelezte, hogy az orosz üzenet következetesen ugyanaz maradt, és az európaiaknak igenis fontos komolyan venni a háború lehetőségét.

A DW-nek nyilatkozó másik szakértő, Richard Sakwának, a Kenti Egyetem orosz és európai politika professzorának valamivel megnyugtatóbb a véleménye, a válaszok fontos lépést jelenthetnek. Szerinte már csak a közelgő latyakos idő miatt sem valószínű, hogy Oroszországnak megérné beindítani Ukrajna megszállását, de a Pekingben tartandó téli olimpiai játékok is elkezdődnek egy héten belül. Ez azért lényeges, mert az oroszokkal múlt héten még együtt hadgyakorlatozó Kína egyértelműsítette, hogy a játékok alatt hallani sem akar katonai akciókról.

Ettől függetlenül, Sakwa elmondta, hogy az oroszoknak van némi igazságuk, mivel az Ukránok szintén 100 ezer fős sereggel vannak jelen a határon, akik mostanra tisztességesen fel is lettek fegyverezve. Szerinte Putyin el akarja kerülni, hogy a szintén újraélesített azeri - örmény konfliktushoz hasonló helyzet alakuljon ki. Sakwa az egész ukrán helyzetet egy lassú lefolyású kubai rakéta krízishez hasonlította, ahol az agresszív fellépés végül ahhoz vezetett, hogy az USA komoly engedményeket tett. Még ha Ukrajnának nem is tiltanák meg véglegesen a NATO-hoz való csatlakozást, könnyem belemehetnek abba, hogy 20-30 évre befagyasszák ezt az opciót, hiszen egyébként sem volt valószínű, hogy a közeljövőben felvételt nyernének.

Kis EU-s sikerek

Január 26-án, több mint két év szünet után újra feltámadt a sokat emlegetett normandiai formátum. A francia, német, orosz és ukrán fél képviselői a párizsi Élysée-palotában ültek össze, így végre az EU is közvetlenül tárgyalhatott a konfliktus első számú szereplőivel. A tárgyalás több mint 8 órás hosszához képest keveset lehet tudni az elhangzottakról. Ugyan az orosz képviselő problémásnak bizonyult, és nem ismerte el, hogy közük volna az Ukrajnában jelenleg is zajló fegyveres összecsapásokhoz, de hajlandóságot mutatott arra, hogy Moszkva megpróbáljon hatni a szeparatista erőkre. A felek abban egyeztek meg, hogy két héten belül találkoznak, ekkor már feltehetően a négy ország külügyminiszterei fognak egy asztalhoz ülni Berlinben.