Orbán Viktor régi barátainak köszönhető, hogy Ukrajna fegyverekhez jut

Joe Biden elnök aláírta azt a törvényjavaslatot, amely 61 milliárd dollárnyi új támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban. A regnáló és egyben újraválasztásáért küzdő demokrata elnök számára ez fontos győzelmet jelent, és bátorítást ad azoknak a szövetségeseknek, akik épp Washingtonra vártak. 

Joe Biden, aki a novemberi választáson várhatóan az Ukrajnának nyújtott támogatásokat szkeptikusan bíráló republikánus Donald Trump volt elnökkel kerül majd szembe, fél éve sürgeti a törvényhozókat, hogy hagyjanak jóvá több támogatást a két éve harcoló Ukrajnának - emlékeztet a Reuters. 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A segélycsomagnak főként a Trumphoz közel álló republikánusok voltak a fő kerékkötői, hogy ennyire elhúzódott az ügy, az nagyrészt nekik köszönhető.  A keményvonalas konzervatívok ugyanis sokáig ragaszkodtak ahhoz, hogy a külföldi országoknak nyújtott bármilyen finanszírozást olyan jogszabályokkal kell párosítani, amelyek a mexikói határt ostromlók számát is érdemben csökkenti.

Joe Biden és Mike Johnson, a képviselőház elnöke már februárban intenzív tárgyalásokat folytatott Ukrajnáról: közben Johnson egyszerre könyörgött a republikánusoknak, hogy támogassák a csomagot, és ostorozta őket, amiért szabotálják az elfogadását. Johnson számára egyáltalán nem volt kényelmes ez a helyzet, egyes jobboldali republikánusok már odáig jutottak, hogy a leváltását kezdték el pedzegetni. Aztán jött a fordulat: a hónap elején miután Floridában találkozott Trumppal, a volt elnök már arról beszélt, hogy Johnson milyen „jó munkát végez”.

Az amerikai szenátus nem sokat késlekedett, kedd este követte a képviselőházat. „A kongresszus elfogadta a törvényjavaslatomat, hogy megerősítse nemzetbiztonságunkat, és üzenetet küldjön a világnak az amerikai vezetés erejéről: eltökélten kiállunk a demokrácia és a szabadság mellett, a zsarnokság és az elnyomás ellen” – mondta Biden a szenátus keddi szavazása után kiadott nyilatkozatában.

Az összesen 95 milliárd dolláros csomagot 46 demokrata, 31 republikánus és 2 független támogatásával, a szenátorok órákon át tartó beszédeit követően hagyták jóvá. Mindössze 2 demokrata, 15 republikánus és egy független ellenezte. Három szenátor nem szavazott – a CNN összefoglalója szerint. 

„Ma a szenátus egységes üzenetet küld az egész világnak: Amerika mindig megvédi a demokráciát a szükség órájában” – mondta Chuck Schumer demokrata szenátor.

„Senkinek ne legyen kétsége, Amerika beváltja ígéretét, hogy vezetőként fog fellépni, és tartani fogja az irányt az olyan autokrata gengszterekkel szemben, mint Vlagyimir Putyin” – folytatta.

A segélycsomagot támogató republikánusok azzal igyekeztek megmagyarázni a hirtelen pálfordulást, mondván, hogy ezzel nem Bidennek szavaztak bizalmat, hanem pártjuk hagyományos értékrendjét képviselték.

A „békepárti” Trumpot sikerülhetett meggyőzni

Hogy az újrázásért minden követ megmozgató Donald Trumpnak is komoly szerepe van abban, hogy Ukrajna jelentős támogatáshoz és ezáltal korszerű fegyverzethez az azért több, mint szimpla spekuláció.

Önmagáért beszél, hogy néhány nap leforgása alatt

olyan metamorfózison ment keresztül, hogy a fal adta a másikat: 

a kongresszusi szavazás előestéjén már-már a szolidaritás húrjait kezdte el pengetni. Ukrajna kapcsán egy kétségbeesetten rászoruló országról beszélt, majd Európán kérte számon, hogy miért nem ad több pénzt Ukrajna megsegítésére, miért csak az Egyesült Államok nyúl zsebbe.  

Más kérdés persze, hogy Donald Trump évek óta azzal vádolja az európai NATO-szövetségeseket, hogy ingyenélőként Amerikára hagyják az ellenséges külföldi hatalmakkal szembeni védelmet, és rendre sürgeti őket, hogy költsenek többet a védelemre.

Gitanas Nauseda litván elnök szerint a republikánusok Ukrajna-hozzáállásában a valódi fordulópont április 17-e lehetett, amikor Donald Trump Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott.   

„Úgy gondolom, hogy ez a látogatás és a Trumppal folytatott megbeszélések pozitívak voltak, pozitív eredményt hoztak, és nagyon örülök Duda úr teljesítményének.” – idézte Nausedát a litván közmédia.

A litván államfő szerint a minapi találkozó nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Egyesült Államok újabb segélyt nyújtson Ukrajnának. Andrzej Duda lengyel elnök – aki köztudottan közel áll a az ellenzékbe szorult konzervatív PiS párthoz – meglehetősen bensőséges viszonyt ápol Trumppal, többször is kifejezte már csodálatát a volt amerikai elnök iránt.

Az új ukrajnai segély jóváhagyását általános megkönnyebbülés fogadta az európai táborban. 

„Jobb későn, mint túl későn. És remélem, még nem késő Ukrajna számára” – írta Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, köszönetet mondva Mike Johnson republikánus képviselőház elnökének.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is üdvözölte az országának szánt 61 milliárd dollárt, mondván, hogy a katonai és gazdasági segély ezer és ezer életet ment meg.

Emellett a NATO, az Európai Unió és tagállamaik képviselői is üdvözölték az ukrajnai törvény elfogadását. „Ukrajna a NATO szövetségesei által biztosított fegyvereket használja az orosz harci képességek megsemmisítésére. Ezzel mindannyian nagyobb biztonságban vagyunk Európában és Észak-Amerikában” – írta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X-en. 

A trump-i fordulat persze leginkább a magyar miniszterelnök hónapok óta hangoztatott kijelentéseit helyezi különös fénytörésbe:

épp a márciusi találkozójuk után beszélt arról, hogy Donald Trump a béke elnöke volt, tiszteletet parancsolt a világban, és ezzel megteremtette a béke feltételét. 

„Ma sem lenne háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke” – tette hozzá Orbán Viktor, a kormányzati szinten egyébként régóta hangoztatott mondatot. 

Legutóbb pedig arról írt a Facebook-on, hogy szerinte ma Európában a hangulat háborús, a politikát a háborús pszichózis uralja, és mindenki részéről háborús készülődést lát. Úgy látja, egy lépésre vagyunk attól, hogy a Nyugat katonákat küldjön Ukrajnába, és a háborús örvény a mélybe ránthatja Európát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is épp a kongresszusi döntés napján beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy „minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást, és azt, hogy az Egyesült Államokban egy béketeremtő elnök nyerje a választást” Hozzáfűzve azt is, hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.

Ehhez képest a republikánusok segítségével átvitt új amerikai fegyvercsomagban várhatóan a Patriotok mellett ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakéták is lesznek, amelyek amellett, hogy jelentősen növelhetik Ukrajna katonai potenciálját, komoly fenyegetést jelenthetnek az orosz offenzívának. 

Oroszország már be is jelentette: fokozni fogja a támadásait Ukrajna logisztikai központjaival szemben, azzal a céllal, hogy megsemmisítse az ország új, nyugati fegyvereit. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, akinek a helyettesét egyébként épp a minap tartóztatták le vesztegetés miatt,  azt üzente: „Az Egyesült Államok és szövetségesei által mutatott fenyegetésre válaszul fejlesztjük a haderő struktúráját és összetételét, valamint fokozzuk a legnépszerűbb fegyverek és katonai felszerelések gyártását”.