A hivatalos európai véleménybuborékban továbbra sem téma a régiónk agráriumát nagyban veszélyeztető vámmentesen érkező ukrán gabonadömping. Még annak dacára sem, hogy Lengyelország felmondta a fegyverszállítást Ukrajnába, miután Kijev bejelentette, beperli (volt) szövetségesét is a gabonatilalom bevezetése miatt. 

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is inkább azon elmélkedik, hogy a lengyel döntésnek milyen hatása lehet a háborús tevékenységekre. 

A FAZ Andrzej Duda lengyel elnök szavaiba kapaszkodik. Az államfő ugyanis félreértésnek nevezte az Ukrajnának történő lengyel fegyverszállítások esetleges leállítását. Szerinte ugyanis Mateusz Morawiecki miniszterelnök megjegyzéseit a lehető legrosszabb módon értelmezték.

Véleményem szerint a miniszterelnök azt akarta mondani, hogy nem szállítjuk Ukrajnának azokat az új fegyvereket, amelyeket jelenleg a lengyel hadsereg modernizációjának részeként vásárolunk

– magyarázta Andrzej Duda.

A FAZ megemlíti, hogy Varsó többek között az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával is kötött megállapodást új harckocsik vásárlásáról.

Amikor megkapjuk az új fegyvereket az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától, kiadjuk a lengyel hadsereg által jelenleg használt fegyvereket. Lehet, hogy Ukrajnának adjuk őket

– idézi Dudát a német lap.

A vámmentesen érkező ukrángabonáról nem esett szó a beszámolóban. 

Nem úgy, mint a Politico ma reggeli cikkében. Az összeállítás borús képet fest, szerintük ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök dörzsöli a tenyerét, mert egyes európai államok, Észtország, Lengyelország, Magyarország és esetlegesen Szlovákia esetében csökken Ukrajna támogatása. 

Szlovákia apropóján a Politiconak arról beszélt Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársa, hogyha van egy olyan társadalom, ahol csak 40 százalék támogatja az Ukrajnának történő fegyverszállítást, ám a kormánya mégis szinte a balti államok szintjén támogatja az ukránokat, az elutasítást vált ki az emberekből.

Ennél is tovább ment Ivan Krastev, a Szófiában működő Liberális Stratégiák Központjának elnöke. Ő annyit szűrt le a vitából, hogy

Ukrajna rájött, hogy az utóbbi hónapokban nem Lengyelországgal határos, hanem a lengyel választásokkal határos.

Szerinte tehát

egyelőre százezer lengyel gazda szavazata fontosabb a kormány számára, mint az, hogy mi lesz Ukrajnával. És ezt még sok helyen fogjuk látni

– figyelmeztetett. 

Érdekes módon védelempolitikai szempontok sem merültek fel a kommentárokban. 

Pedig a szakértő szerint teljes mértékben megalapozott az érv, hogy Varsó azért sem ad több fegyvert Ukrajnának, mert most Lengyelországnak saját magának kell modernebb fegyvereket beszereznie.

Lengyelország gyakorlatilag odaadta már Ukrajnának azt, amit csak oda tudott adni. Nem véletlenül mondta azt Morawiecki, hogy most már Lengyelország védelme a fontos. A tartalékban lévő közel 500 darab T72-es, valamint Lengyelország által modernizált PT91 Twardy tankot adtak át Ukrajnának. A 120 megrendeltből már leszállított 80 önjáró löveg jelentős részét is megkapta tőlük Kijev, maguknak mindössze nyolc darabot tartottak meg kiképzési céllal

– nyilatkozta Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója az Economxnak.

Hozzátette, Szlovákia is hasonlóképpen cselekedett, csak véleménye szerint a pozsonyi kormány kevésbé átgondoltan, túlságosan önfeláldozón támogatta fegyverekkel Ukrajnát. Ezzel pedig a saját fegyverkészletét gyakorlatilag teljesen nullázta.