Az Ukrajnában zajló orosz invázió második hónapjának kezdetén tartott NATO-csúcsértekezlet az agresszor egységes elítélése mellett kemény belső vitákat hozott – derült ki a katonai szövetség belső dokumentumából, amely a Bloomberg birtokába került. A nézeteltérések érintették azt a kérdést, hogy milyen feltételek esetén támogathatna a NATO egy esetleges tűzszünetet, majd békeszerződést a felek között, továbbá ezt megelőzően hogyan támogassák az ukránokat fegyverekkel.

Tárgyalás? 

Nem volt egyetértés a csúcstalálkozó résztvevői között abban, hogy érdemes-e tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel vagy ez nem vezet sehova. Emmanuel Macron gyengéden elhatárolódott amerikai kollégája Joe Biden megjegyzésétől, amely szerint Putyinnak nem szabad a hatalomban maradnia. Egy tévéinterjúban azt mondta erről, hogy nem kéne élezni a Nyugat és Oroszország konfliktusát ilyen megjegyzésekkel.

Kapcsolódó

A német kormány a franciához hasonlóan a galambok közé tartozik. Olaf Scholz kancellár szóvivője, Steffen Hebestreit azt mondta a csúcs utáni sajtótájékoztatón, hogy minden szörnyűség ellenére, amit mostanában látunk az első számú prioritásunknak a tűzszünet megteremtésének, a vérontás befejezésének kell lennie. Scholz az értekezleten óvott attól, hogy bármit feladjanak a NATO-Russia Founding Act szerződésből, amely egyebek mellett lehetővé teszi a csapatmozgások áttekintését mindkét oldalon.

Az orosz vezetés ugyan belátható időre aláásta az együttműködés lehetőségét, ám a német álláspont szerint a Founding Act később iránymutató lehet a kapcsolatok rendezésében. Ha eldobná a szerződést a NATO, azzal nem segítené a háború megállítását. A történet végén meg kell találni a hangot Putyinnal, akár tetszik, akár nem.

Nem kéne beszélni vele!

A héja NATO-tagállamok azonban úgy vélik, hogy Berlin és Párizs párbeszéde Moszkvával ellentétes hatást ér el, Putyin kezére játszik, mert szerintük az orosz államfő nem akar igazán tárgyalni egy elfogadható békemegállapodásról. Andrzej Duda lengyel államfő kifejezetten naivnak minősítette azt az elképzelést, hogy Putyinnal meg lehet állapodni. Szerinte aki ebben hisz, az az oroszokat támogatja, mert rész vesz a színjátékukban.

Akik igyekeznek rávenni a kijevi vezetést, hogy az orosz csapatok teljes kivonása előbb írjanak alá egy békemegállapodást, valójában „Putyint szolgálják” - mondta egy kelet-közép-európai diplomata. Szerinte akik gyakran tárgyalnak Putyinnal – Macron és Scholz – valójában belpolitikai színjátékot játszanak ezzel. Boris Johnson brit miniszterelnök a kelet-közép-európai tagországok véleményét osztja, szóvivője szerint Putyin tárgyalási ajánlata valójában csak elfedi, hogy nem adta fel eredeti katonai céljait Ukrajnában (a hadsereg leszerelése és a kormány megbuktatása).

Mit kéne csinálni?

Macron azt állította NATO-s kollégái előtt, hogy azért tárgyal Putyinnal, mert Volodimir Zelenszkij ukrán államfő erre kérte. Egy diplomata ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy arra kéne felhasználnia ezeket a társalgásokat, hogy tájékoztassa orosz kollégáját, milyen rosszul halad az inváziójuk, mivel a környezete nyilván nem meri elárulni az igazságot. Egy francia tisztviselő azt mondta a tárgyalásokról, hogy Párizs semmit sem tesz anélkül, hogy előtte Kijevvel konzultálna és a Franciaország teljes orosz csapatkivonást akar.

A héják és a galambok mást gondolnak arról is, hogy miként kellene tovább támogatni Ukrajnát fegyverekkel. Kritikus kérdés, hogy az oroszok mit tekintenének közvetlen NATO-beavatkozásnak: a galambok szerint nem szabad provokálni ezen a téren a Kremlt, a héják szerint mindegy, mit csinálnak, mert Putyin önkényesen beleköthet bármibe vagy egyszerűen bármit hazudhat ezzel kapcsolatban.

Jellemző arra, hogy ugyanarról bármit gondolhatunk Macron hozzáállásának értékelése. Egy Moszkva gondolkodását ismerő szakértő szerint bölcs dolog volt kijelenteni, hogy tankok és harci gépek küldése az ukrán hadseregnek ki van zárva, ám Zelenszkij ugyanerről azt mondta, hogy Franciaország fél Oroszországtól. Boris Johnson az a nyugati vezető, aki többet segít.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos híreinket ezen a linken olvashatja.