Lassan egy éve tart az ukrajnai háború, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) legfrissebb adatai szerint eddig legalább 8000 civil halálát okozta, a sérültek száma pedig megközelíti a 13 300-at. Az Európai Bizottság, a Világbank és az ukrán kormány közös jelentésében az ország újjáépítéséhez szükséges összeget pedig 349 milliárd dollárra (127,3 ezer milliárd forint) tavaly szeptemberben.

Kevesebb szó esik ugyanakkor arról, milyen környezeti károkat okoz az orosz invázió. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium számításai szerint a természeti károk összértéke mintegy 51,45 milliárd dollárra (18,55 ezermilliárd forintra) tehető – írja a Politico.

Ruslan Strilets ukrán környezetvédelmi miniszter szerint a háború okozta környezeti káresetek száma meghaladja a 2300-at, ebből 1078-ért szeretnék elszámoltatni az oroszokat.

A fegyveres konfliktus következtében

  • mezőgazdasági területek mentek tönkre,
  • erdők égtek le,
  • nemzeti parkokban keletkezett kár,
  • ipari létesítmények sérültek, ami levegő-, víz- és talajszennyezéshez vezetett.

Veszélyeztetettként a veszélyeztetett fajok védelmében

Egyes környezetvédelmi projektek – ezek közé tartozik például a Duna-delta visszaalakítása eredeti formájába – a háború ellenére is folytatódtak, a legtöbbet azonban megrekesztette az orosz támadás.

Nehéz dolog fajmentésről beszélni, mikor azok az emberek is, akiknek ez lenne a dolguk, veszélyben vannak

- mondta Okszana Omelcsuk, az ukrán EcoAction környezetvédelmi szervezet szakértője.

Hozzátette, az aktivisták dolga a közvetlen veszélye elhárulta után is nagyon nehéz lesz, mivel a természet tele van aknákkal.

Az aknák a mezőgazdasági területeken is komoly problémákat okoznak. Egyrészt fizikailag akadályozzák a gazdákat abban, hogy a földjükre lépjenek, másrészt szennyezik a talajt. Utóbbinak hosszabb távon „élelmiszerbiztonsági kockázata is lehet” – mondta Wim Zwijnenburg, hollandiai Pax békeszervezet egyik projektvezetője.

Okszana Omelcsuk kiemelte, a lakóövezetek prioritást élveznek az aknamentesítési munkálatok szempontjából. Ez azonban azt jelenti, hogy

sok időbe telik még, mire a természet is ismét biztonságossá válik majd, a késlekedés pedig fontos fajvédelmi projektek végrehajtását akadályozza.

Az ukrajnai természeti helyreállítások megkezdését természetesen nem kizárólag az elhúzódó aknamentesítés, hanem az is hátráltatja, hogy előfeltétele az orosz csapatok távozása – tette hozzá a környezetvédelmi szakértő.

Ki rendezi majd a számlát?

Kijev abban bízik, hogy jogi eljárás keretében elérheti, hogy az orosz támadás eredményeképp hátramaradt infrastrukturális és természeti károkért – legalább részben – Moszkva fizessen.

Ugyanakkor uniós forrásokat is felhasználna a kormány a helyreállítás finanszírozásához. Ukrajna tavaly júniusban – első Európai Unión kívüli államként – csatlakozott a LIFE (Élet) programhoz, amely az EU környezetvédelmi és éghajlatvédelmi finanszírozási eszköze.

Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa ráadásképp a közelmúltban bejelentette, hogy elindul a Főnix kezdeményezés is. A hétmillió eurós program célja, hogy az ukrán városok zöldebbé válhassanak.