Közlekedési dugókkal, működő boltokkal és éttermekkel szembesül például a kijevi és lvivi utcákon is az arra járó, ami talán meglepő. Lehet enni sushit, guacamolét, a szolgáltatások jelentős része elérhető. Az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborúhoz – számolt be az aktuális ukrajnai hétköznapokról a Bloomberg podcastadásában Tyimofej Milovanov, a Kijevi Közgazdasági Iskola elnöke, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter.
Ezekkel a megállapításokkal egyetért a háború sújtotta országban gyakran járó magyar újságíró is. Elmondta, a boltok polcain ugyanúgy megtalálható többféle felvágott, pékáru vagy éppen sör, mint az orosz támadás előtt. Leszögezte, ez rendszerint így zajlik a háborús területeken.
Az élet nem áll meg, nem keletkezik azonnal és mindenből hiány.
Néhány árulkodó jel azért persze akad: a korábbi állapotokhoz képest szellősebb a forgalom, kisebbek a dugók és kevesebben lézengenek az utcákon. Keresett árucikk lett az áramfejlesztő, sokan ezzel próbálják felvenni a harcot a gyakori áramkimaradásokkal szemben. „Túlélőpontok” nyíltak, ahol van fűtés, fel lehet tölteni a mobiltelefonokat és a powerbankeket, illetve van wifi-hozzáférés.
Áruhiány inkább csak a kezdeti szakaszban jelentkezett, az év folyamán azonban az ellátás bizonyos szempontból helyreállt, az áramkimaradások pedig a mindennapi élet részévé váltak –nyilatkozta a Napi.hu-nak Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője.
Gazdasági túlélő üzemmód
A szolgáltatások működését befolyásolta ugyan, de alapjaiban nem rengette meg a háború kitörése, a feldolgozóipar terén azonban egész más a helyzet – hívta fel a figyelmet Tyimofej Milovanov. „Megszakadtak az ellátási láncok, bonyolulttá vált a logisztika, rengeteg ipari létesítményben keletkezett kár. Számos cég a korábban alkalmazott üzleti modell leváltására kényszerült” – magyarázta.
Seremet Sándor is hasonlóképpen nyilatkozott. Kiemelte, a háború gyakorlatilag minden szférát érintett, a rendszeres áramkimaradásokkal mindenkinek szembe kell néznie. A nehézségek azonban másképp érintették az egyes gazdasági szinteket és területeket.
A vendéglátó egységek tudnak áramfejlesztőkkel működni, a nagyobb ipari vállalatokkal pedig egyeztetnek a helyi hatóságok és az áramszolgáltatók, hogy a kimaradások a lehető legkisebb kárt okozzák a berendezéseknek
– állítja a szakértő.
Egy 2022 nyarán végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalatok közel 70 százaléka működik, a fennmaradók pedig részlegesen. Teljesen csak a megkérdezett cégek egy százaléka állt le. Mindemellett a felmérésben választ adók túlnyomó része úgy nyilatkozott, továbbra is folytatni kívánja a tevékenységét.
A túlélő üzemmód gyakori stratégiai pontja természetesen a költözés is. „Ukrajnán belül sok cég települt át a nyugati régiókba. Kárpátaljára például több mint 350 cég helyezte át a tevékenységét. Több vállalat települt külföldre, például Magyarországra is. Értelemszerűen az IT szférában tevékenykedő vállalatok, vállalkozók nagyobb mobilitással rendelkeznek, így az ő helyzetük könnyebb” – mondta Seremet Sándor.
A támogatások és hitelek tartják a felszínen az ukrán államháztartást
Az ukrán gazdasági minisztérium optimista gazdasági előrejelzést tett közzé 2021 júniusában. Ebben gyors növekedést prognosztizáltak a 2022-2024-es időszakra, tekintettel a korábbi évek teljesítményére és a Covid-19 járvány tanulságaira.
„A legnagyobb ütemű növekedést a beruházások terén várták. A beruházási projektek fedezésében a banki finanszírozásnak szánták a legnagyobb szerepet. Összességében 3,8 százalékos GDP-növekedésre számítottak 2022-ben, amelyet várakozásaik szerint 2023-ban 4,7, 2024-ben pedig 5 százalékos növekedés követett volna” – sorolta Seremet Sándor.
A háború következtében azonban Ukrajna GDP-je 35 százalékkal csökkent, bár ez akár még félsikernek is felfogható: egyes elemzők korábban 45 százalékos gazdasági zsugorodást sem zártak ki.
Hogy miből fedezi akkor Ukrajna a háborús kiadásait? Jelentős külföldi katonai támogatásban részesül és saját forrásainak tekintélyes részét is a háborúra fordítja. Az ukrán költségvetés több mint a felét külföldi támogatások és hitelek tették ki, a többit az adókból és vámokból származó bevételek.
Szám szerint ez a következőképpen nézett ki:
- adók és vámok: 111 milliárd hrivnya;
- támogatások és hitelek: 134 milliárd hrivnya.
„Idén az ukrán költségvetés jelentős részét, a GDP 18 százalékát a védelemre tervezik költeni. A védelmi kiadások közel felét Ukrajna Fegyveres Erői működésére fordítják. Erre a tételre költhetik el az ország adóbevételének majdnem egészét, mivel külföldi finanszírozás, amely az ukrán költségvetés támogatására irányul, nem használható a háború szükségleteinek finanszírozására” – mondta Seremet Sándor.
Adósságcsapda
Sok közgazdász és elemző ért egyet abban, hogy Ukrajnának nem lesz elegendő egy számára is kielégítő feltételeket tartalmazó békét kötnie Oroszországgal, adósságátütemezésre is szüksége lesz a gazdasági helyzete normalizálásához.
Ukrajna valóban rengeteg adósságot halmozott fel, és a háború lezárása után ez lesz a következő kihívás amellyel szembe kell néznie. Az Ukrajnába érkező pénzek egy része vissza nem térítendő támogatás, a többi viszont valóban hitel, amelyet törlesztenie kell majd az országnak. Az Ukrajnának korábban biztosított IMF hitelek egyik feltétele a szociális kiadások csökkentése volt, ugyanakkor jelen helyzetben ezt egyre nehezebb megoldani
– magyarázta Seremet Sándor, aki szerint a hitelek esetleges átszervezése mellett a korábbi tartozások jóváírása is megoldást jelenthetne a problémára, ezekről azonban egyelőre keveset hallani.