"Javasoltam (a magyaroknak), hogy saját maguk hívják vissza a konzult. Amennyiben erre hamarosan nem kerül sor, úgy hazaküldjük" - idézte a TASZSZ orosz hírügynökség Klimkint. Mint mondta, a probléma nem csak az útlevelek (Magyarország részéről ukrán állampolgároknak történő) adásában van.

Klimkin szerint a magyar konzulok instrukciókat adtak, hogyan kell leplezni a magyar állampolgárságot, az újonnan kapott jogokat és kötelezettségeket. "Ez is egy alapvető törvénysértés" - hangoztatta. Az ukrán tárcavezető hangsúlyozta, hogy egyetlen kulcsfontosságú kérdésben sem sikerült megállapodni a magyar féllel.

"A találkozó egyáltalán nem volt egyszerű, egy sor kérdésen tovább fogunk dolgozni, kulcsfontosságú ügyekben azonban nem sikerült egyezségre jutni. Úgy látom, hogy alapvetően másként látjuk a dolgokat, hogyan kellene segíteni a mi magyar közösségünknek. De ismét megmondtam Szijjártó Péternek, hogy nagyon elkötelezett vagyok aziránt, hogy segítsünk éppen a magyar közösségünknek" - mondta Klimkin.

Szijjártó válaszlépéssel fenyegetőzött

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban a Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán kijelentette: amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán konzult.

A két ország viszonyában az okozott újabb feszültséget, hogy egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.

Nem is sértett nemzetközi jogot?

Dmitro Tuzsanszkij magyar-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó ukrán szakértő az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában úgy vélekedett, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai valójában nem sértették meg a nemzetközi jogot. Tuzsanszkij szerint a magyar kormány politikájának lényege a nemzet egysége a kettős állampolgárság intézményén keresztül. Ezt a nemzetegységet pedig nem területi alapon, hanem jogi úton, azaz a kettős állampolgársággal, továbbá politikailag, azaz társadalmi szervezeteken keresztül és gazdaságilag, azaz különböző támogatások útján valósítja meg - tette hozzá a szakértő.