Újabb kihívás előtt áll Ukrajna: haza kell csábítania a háború miatt külföldre menekült nőket.

Jelen állás szerint 2,8 millió munkaképes korú nő döntött úgy az orosz invázió kezdete óta, hogy elhagyja az országot. Ha Kijev egyiküket sem tudja rávenni a hazatérésre, az az ország háború előtti éves bruttó hazai termékének 10 százalékába kerülget – vélekedik Alexander Isakov, a Bloomberg Economics közgazdásza.

Ez évi 20 milliárd dollár, azaz 6,9 ezermilliárd forint, miközben az Európai Unió által javasolt négyéves segélycsomag évente 12,5 milliárd eurót hozhat a kijevi konyhára.

Akcióba lendült az ukrán kabinet

A problémával természetesen az ukrán kormány is tisztában van. Ezért is jelentette ki a közelmúltban Tetyana Berezhna gazdaságiminiszter-helyettes, hogy

személy szerint győzelemnek élem meg azt is, ha az ukrán családok Ukrajnában egyesülnek, nem pedig külföldön. A legfontosabb feladat most Ukrajna, az ukrán kormány számára, hogy a nők és a gyermekek visszatérjenek Ukrajnába a férjükhöz.

A 18 és 60 év közötti férfiak többsége a sorozás miatt nem hagyhatja el az országot. Ennek fényében persze nem is meglepő, hogy az ukrán menekültek 68 százaléka nő. Ha pedig a kiskorúakat kivesszük a képletből, értelemszerűen még nagyobb a nők aránya.

A kormány már dolgozik ösztönzőkön, amelyekkel visszavezethetnék a nőket az ukrán munkaerőpiacra. Tervezik például

  • egy új munkaügyi törvény bevezetését,
  • a nemek közötti bérszakadék csökkentését, valamint
  • támogatást nyújtanának a fronton harcolók házastársainak vállalkozás alapításához.

A hazatérési vágy idővel halványulhat

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több tanulmányában is foglalkozott azzal, hogy felmérései alapján

a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok túlnyomó része vissza akar térni a hazájába egy nap, de csak minden tizedik ukrán tervezi ezt a közeljövőben megtenni.

A korábbi menekültválságok – például a szíriai – azt kapcsán az INHCR azt figyelte meg, hogy a menekültek hazatérési vágya idővel elhalványult.

Pontosan ettől tart az egyik vezető ukrán gyógyszeripari vállalat, a Farmak vezérigazgatója, Volodimir Kosztjuk is.

Valahogyan meg kell próbálnunk visszahozni őket Ukrajnába, mert már látjuk, minél tovább vannak külföldön az emberek, annál kevésbé akarnak visszatérni

– nyilatkozta a Reutersnek.

A Farmak a háború előtti évben, 2021-ben közel 3000 alkalmazottat foglalkoztatott és több mint 7 milliárd hrivnya, azaz közel 66 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. A háború azonban sok mindent megváltoztatott a cég működése tekintetében is. A frontvonal közeléből Kijevbe kellett átköltöztetni a vállalat kutatólaboratóriumát és személyzetét. A beosztottak száma is jelentősen visszaesett, különösen a szakképzett laboratóriumi dolgozókból szenved hiányt a cég.

A Gazdasági Stratégiai Központ ukrán kutatóintézet márciusban tett közzé egy kutatást, amely alapján az Európában menedéket kérő nők kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A munkaerőhiány ráadásul csak az érem egyik oldala. Gazdasági szempontból sokszorosan fájó pont lehet Ukrajnának, ha nem tudja hazacsábítani a külföldre menekült asszonyokat, hiszen demográfiai és fogyasztói szempontból is problémát jelent többek között, ha végül nem térnek vissza.