Kedd reggel még arról szóltak a hírek, hogy az amerikai hírszerzési jelentések szerint az ukrán határon álló orosz egységek nagy hatótávolságú tüzérségi lövegeket és rakétarendszereket állítottak támadóállásba, délelőtt a Kreml bejelentette, hogy több csapatot visszavon a térségből. Szakértők és az ukrán védelmi erők is egy szerdai invázióra készültek, a legtöbb nyugati vagy semleges ország kiürítette, vagy nyugatabbra költöztette ukrajnai követségeit. 

Nem látszik, hogy különösebb oka lenne a tavaly október-november óta tartó orosz csapatösszevonások leállításának, vagy annak, hogy egyenesen harci egységeket vonjanak ki a Donbasz orosz részéről. Az elmúlt napokban a diplomáciai tárgyalások az Egyesült Államok és Moszkva, valamint az európai vezetők és Vlagyimir Putyin elnök között megakadtak. Még Joe Biden amerikai elnök és Putyin szombati telefonbeszélgetése is csak egymás kölcsönös fenyegetéséről szólt: a Nyugat szankciókat ígért bármilyen orosz katonai beavatkozásra válaszul, Moszkva pedig állította, hogy nem készülnek invázióra, de kitartanak követeléseik mellett, valamint a büntetőintézkedésekre ugyanolyan gazdasági válaszcsapást mérnek.

Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, valamint álljon helyre az 1997-es állapot,  a bukaresti kilencek - vagyis a volt keleti blokkból a NATO-hoz csatlakozott országok, köztük Magyarország is - essen ki a katonai szövetségből. Ez a feltétel teljesíthetetlennek bizonyult, mivel sem a balti tagállamok, sem Románia, de még Magyarország sem lépné meg. Valamint a normandiai formátum tárgyalásain előjött, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista államok önrendelkezését, helyhatósági választásait és népszavazásait fogadják el érvényesnek. Ez pedig Kijev számára elfogadhatatlan, amely sem a donyecki, sem a luhanszki szabadállamokat nem ismeri el.

A Nyugat és Ukrajna egyetlen ilyen követelésben sem engedett. A legkisebb enyhülés abban mutatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annyira mutatkozott hajlandónak, hogy az alkotmányból kiveszik a NATO-csatlakozásra való aspirációt. Tehát igazán nem látszik az, hogy miért is döntött Moszkva úgy, hogy a fal előtt félrerántják a kormányt, és legalább részben leépítik az ukrán határra telepített haderőt.

A tőzsdék és a piacok örülnek

Az orosz pénzpiacok kedden erőteljesen emelkedtek arra a hírre, miszerint Oroszország visszavonja csapatait az ukrán határ közeléből, miközben Olaf Scholz német kancellár Moszkvába repült, hogy a Kremlben tárgyaljon Vlagyimir Putyin elnökkel. Az orosz részvények és a rubel, amelyeket a közelgő konfliktustól való félelem sújtott, meredeken emelkedtek. De az orosz és az ukrán államkötvények is gyors emelkedésbe kezdtek.

"Az oroszok azt állították, hogy nem terveznek inváziót, de a csapatok teljes körű kivonását kell látnunk ahhoz, hogy ez igaz legyen" - mondta Liz Truss külügyminiszter az LBC rádiónak adott interjúban a Reuters szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Kijev csak akkor hinné el, hogy Oroszország a helyzet de-eszkalálására törekszik, ha Ukrajna maga is látná, hogy az orosz csapatok visszavonulnak - idézte őt az Interfax ukrán hírügynökségre hivatkozva a BBC.

Oroszország védelmi minisztere egy nappal korábban azt mondta, hogy egyes hadgyakorlatok még mindig folyamatban vannak, míg mások befejeződtek, mások pedig befejeződhetnek a következő napokban. Egy Oroszország és Fehéroroszország közötti közös gyakorlat vasárnap ér véget.

A németek passzívak voltak, nem Scholztól várták a békét

A német kancellár, Olaf Scholz kijelentette, hogy a nyugati kormányok azt az üzenetet fogják tolmácsolni, hogy nyitottak a párbeszédre Oroszország biztonsági aggályairól, de szankciókat fognak bevezetni, ha Oroszország újabb támadást indít Ukrajna ellen. Ezzel az üzenettel ment Moszkvába, de ugyanezt közölte a múlt héten Emmanuel Macron francia államfő is, így meglepő, ha pont épp Scholz tudta felolvasztani a befagyott helyzetet.

A decemberben hivatalba lépett kancellár hétfőn Kijevbe utazott, ahol kijelentette, hogy Németország és szövetségesei készen állnak a messzemenő és hatékony, összehangolt szankciókra. Ez talán közrejátszhatott az orosz visszavonulásban: a német szankciók keményen sújthatják Moszkvát, de Oroszország első számú európai kereskedelmi partnereként és az orosz földgáz legnagyobb fogyasztójaként betöltött pozíciója is korlátozhatja Berlin mozgásterét. Viszont Németország eddig nagyon ódzkodott attól, hogy beálljon a szankciók mögé, Scholz hétfői kijelentése azt mutathatta Moszkvának, hogy mégis súlyos érvágás érheti Oroszországot.

Azonban elemzők szerint a helyzet még nem oldódott meg véglegesen: fontos látni, hogy az orosz hadsereg mekkora erőket von ki a térségből, mert volt már rá példa - tavaly december 25-én, hogy néhány ezer főt áthelyeztek. Valamint az is kérdéses, hogy Putyin és a Nyugat képes-e ezek után új tárgyalási pontokat nyitni a NATO-bővítésen túl.