Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 95 agrár- és élelmiszeripari termék árából álló élelmiszerár-indexe reálértéken, tehát inflációval korrigálva az 1960 óta tartó adatgyűjtés kezdete óta sosem volt még olyan magas, mint idén februárban - írja a G7.
Ezt a háború tovább súlyosbíthatja. Ukrajna fekete-tengeri kikötői az orosz ostrom miatt leálltak, ezért az ukrán készletekből betárazni vágyó közel-keleti és észak-afrikai országok nem jutnak ellátmányhoz. Az idei termés is veszélyben van: lassan a tél végével el kell kezdeni vetni, de a háború miatt nem világos, hogy ez sikerül-e majd. További gond a háborúhoz köthető munkaerőhiány: az idénymunkások egy része elmenekült, másik részük beállt harcolni.
A harcok közvetlen pusztítása mellett a közvetett kereskedelmi és logisztikai problémák, például a műtrágyához, rovarirtó szerekhez és vetőmagokhoz való hozzáférés is veszélybe került, amit súlyosbít, hogy Oroszország és Kína, két fontos műtrágyatermelő egy ideje korlátozza az exportot.
Ezáltal a háború amellett, hogy növeli az eleve erős inflációs nyomást a nyugati világban, jóval súlyosabb társadalmi és politikai feszültségekhez vezethet az ukrán és orosz agrárimporttól függő fejlődő országokban, és árfelhajtó hatásán keresztül tucatnyi más helyen is.
Legutóbb 2008-ban járt ilyen magasan a búza ára, akkor a rossz ausztrál és orosz termelés miatt; az ezt követő időszakban Haititól Elefántcsontpartig 40 országban törtek ki tömegtüntetések; és egyes elemzők és kutatók az arab tavasz eseményeit is részben az elszaladó élelmiszerárakkal magyarázzák.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.