Tízből kilenc ukrán állampolgárnak rendkívüli szegénységgel és gazdasági kiszolgáltatottsággal kell szembenéznie, ha a háború a következő hónapokban is folytatódik - jelentette az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).
A szegénység aránya már most dinamikusan nő, miután a több mint két hete tartó háború miatt mintegy 3 millió ukrán vagyonukat és otthonukat hátra hagyva menekült külföldre. Az UNDP ezért együttműködik a kijevi kormánnyal, hogy elkerüljék a gazdaság összeomlásának legrosszabb forgatókönyvét, azaz, hogy az emberek 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt éljen vagy annak magas kockázata fenyegesse.
A szegénységi küszöböt általában úgy határozzák meg, hogy a vásárlóerőt napi 5,50 és 13 dollár közötti sávban határozzák meg fejenként. Mielőtt Oroszország február 24-én elindította Ukrajna elleni invázióját, a becslések szerint az ukrán lakosok 2 százaléka élt az 5,50 dolláros határ alatt. (Liechtensteinben egy átlagos állampolgárnak közel 65 ezer euró költőpénze volt 2020-ban, 34-szer több, mint egy ukránnak - a szerk.)
Oleg Ustenko, az ukrán kormány legfőbb gazdasági tanácsadója múlt csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg eddig több mint 100 milliárd dollár értékű infrastruktúrát semmisített meg és az ukrajnai vállalkozások fele már teljesen leállt. Becslések szerint 18 év eredményét söpörhetik le a harcok egy év leforgása alatt - mondta Achim Steiner az UNDP vezérigazgatója a Reutersnek.
Olyan gyakolatban is alkalmazott, bevált programokat keresnek ezért, amelyeket más konfliktushelyzetben már alkalmaztak, ilyenek például a készpénzátutalási programok. Ilyen helyzetekben az UNDP készpénzátutalásokkal segít a családoknak, hogy élelmiszert vásárolhassanak a túléléshez, és segít az alapvető szolgáltatások támogatásában is.
Ukrajnában ugyanis továbbra is működnek a készpénzfelvevő automaták, a logisztikai kihívások ellenére ráadásul probléma nélkül lehet pénzt utalni. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap által a közelmúltban bejelentett hitelkeretek nyilvánvalóan segíteni fogják az ukrán hatóságokat abban, hogy képesek legyenek egy ilyen program megvalósítására, de kérdéses a program hosszú távú kifutása.
A szervezet jelentése szerint a havi 250 millió dollár sürgősségi készpénzátutalási művelet nagyjából 2,6 millió ember részleges jövedelemkiesését fedezné. Egy ambiciózusabb terv szerint, a fejenként napi 5,50 dollárt biztosító ideiglenes alapjöveledem-program havi 430 millió dollárba kerülne.
A Világbank hétfőn közel 200 millió dolláros kiegészítő finanszírozást hagyott jóvá, hogy támogassa Ukrajnát a kiszolgáltatott emberek támogatásában. Ez az összeg még a múlt héten jóváhagyott 723 millió dollárt egészíti ki, és része annak a 3 milliárd dolláros támogatási csomagnak, amelyet a Világbank a következő hetekben eljuttat az országnak.
Steiner szerint Ukrajna gazdaságának zsugorodása más nemzetek számára is kulcsfontosságú lesz: a búzaszállítmányok elakadása például ugrásszerű növekedést idézhet elő az alapvető élelmiszerek árában, de a totális káosz már az ellátási láncokat is sokként érte. Emellett a hajózási kapacitások is beszűkültek, a rakodási idők kitolódtak, amely nem csak a szállítmányozási árak elszállásával, de a termékek nagymértékű drágulásával is járhat.
Az orosz gazdaság is a rövidebbet húzza
Az Ukrajnát érő gazdasági csapás ugyanúgy fenyegeti Oroszországot is: nagyon közel állnak ugyanis a fizetésképtelenséghez, és ezen az állásponton van a Fitch, a Moody's és a Standard and Poor's hitelminősítő is. Igaz Oroszország már korábban is fizetésképtelen volt, például az 1917-es foggadalom idején, vagy 1998-ban, az elmúlt években mégis sikeresen megerősítette pénzügyi helyzetét.
A Krím 2014-es annektálása után bevezetett nyugati szankciókra válaszul, a kormány költségvetési többletet termelt, és csökkentette az amerikai dollártól való függőségét. Egy esetleges gazdasági bedőlés során például nehezebb és drágább lesz hitelt felvenni és lelassulhat a külföldi tőke beáramlása, amely a beruházásokra és a hosszú távú stabil gazdaság fenntartására lehet kihatással. Becslések szerint elkerülhetetlen, hogy Oroszország a súlyos szankciók után szegényebb és technológiailag elmaradottabb legyen.
Ahogy arról a Napi.hu is beszámolt, az elmúlt hetekben több tucat nemzetközi vállalat fordított hátat Oroszországnak: a Mastercard, a Visa, az Apple, több nyugati bank és számos világmárka, köztük a Coca-Cola, a Reanult vagy a McDonald's.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.