Már közel két és fél éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború. A brutális infrastrukturális pusztítás következtében Ukrajna újjáépítésének költségei pedig napról-napra emelkednek.

Hiába zárul le a háború, a hosszú távú stabilitás eléréséhez önmagában nem lesz elég a békekötés: Ukrajna társadalmi és gazdasági fellendülésének alapvető feltétele az infrastruktúra minél korábbi helyreállítása. A kórházak újjáépítésétől kezdve a termőföld rehabilitációján és a taposóaknák eltávolításán át az iskolák újranyitásáig számos intézkedés vár a megtámadott országra a konfliktus lezárultát követően. 

Kapcsolódó

Csak egy, a pusztítás mértékét szemléletesen példázó adat a sok közül: 

az orosz drón- és rakétacsapások megközelítőleg 80 százalékkal csökkentették az ukrán energiavállalatok teljesítményét, közel 2 millió embert hagyva áram nélkül.

Brutálisan nagy a kár 

Becslések szerint 100 milliárd dollár értékű infrastruktúra pusztult el csak a háború első hónapjában Ukrajnában. Mostanra a károk katasztrofálissá váltak: 2024 májusára az ország energiahálózatának legalább a fele és a közlekedési hálózatok egyharmada sérült meg az orosz támadások következtében. 

A Világbank tavaly decemberi Rapid Damage and Needs Assessment (RDNA3) jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2023-ban 74 százaléka volt a 2021-esnek. 

  • 8400 kilométernyi autópálya és több mint 200 vasútállomás (illetve 150 vasúti híd) megrongálódott;
  • a teljes lakásállomány 10 százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült;
  • 1242 egészségügyi intézmény megrongálódott;
  • 207 vízkezelő létesítmény és szivattyútelep, továbbá 234 szennyvíztisztító telep és szivattyútelep megsemmisült vagy megsérült;
  • a mezőgazdasági és halászati ​​ágazatban okozott károk 300 százalékkal nőttek a Kahovka gát felrobbantásával;
  • 9,6 millió ember csak korlátozottan vagy egyáltalán nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez és higiéniai feltételekhez. 

Az ukrán kormány, a Világbank-csoport, az Európai Bizottság és az ENSZ legutóbbi jelentése

az újjáépítés becsült költségét 486 milliárd dollárra emelte 10 évre.

A legfőbb támogatók

Ukrajna legfőbb segélyezőinek az Európai Unió és az Egyesült Államok tekinthető. 2022 és 2024 között az EU az Európai Békekereten keresztül 11,1 milliárd eurót mozgósított az ukrán fegyveres erők támogatására. 

Az Egyesült Államok esetében a döntő jelentőségű lőszert és felszerelést biztosító katonai segélycsomagot hónapokig visszatartották a Kongresszusban annak bírálói, akik szerint a pénzt inkább hazai prioritásokra kellett volna költeni. 

A kezdeményezés végül sikerrel járt: Joe Biden 2024. április 24-én törvénybe iktatta a közel 61 milliárd dolláros csomagot. Azonban az összeg – ami ami körülbelül nyolcszor kevesebb, mint a teljes rehabilitációhoz szükséges 486 milliárd dollár – semmi ahhoz képest, amire a következő hónapokban és években szükség lesz. 

Épülettömb rombolt le, miután orosz lövöldözések történtek Csernyihiv várost az ukrán és az orosz hadseregek közé kerülő harcok során 2022 április 22-én.
Az ukrán és orosz erők közé szorult Csernyihiv városa 2022 április 22-én.

Melyek az újjáépítés első lépései?  

Az energiahálózat és a közlekedési infrastruktúra helyreállításának a mínusz egyedik lépése a harcok befejezése Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint. Hiszen amíg a frontvonalon zajlik a háború, semmilyen intézkedéshez, vagy tervezéshez nem lehet hozzáfogni. Mindaddig, amíg támadás alatt áll Ukrajna, pontosan nem tudhatjuk: a majdani békekötést követően az ukrán vezetés első dolga lesz a károk felmérése. 

A háború kapcsán nagyon kevés szó esik a közúti és a vasúti hálózatról, illetve a légi közlekedésről – állítja Tarjányi Péter. Holott az oroszok már az invázió kezdetén pusztították el szisztematikusan Ukrajna kis- és közép repülőtereinek jó részét, tehát a polgári légiközlekedés rehabilitációja is nagy kihívás lesz a jövőben. 

Biztonságpolitikai szempontból kijelenthető, hogy a háború mindig jó üzlet, de a helyreállítás még annál is jobb.

– fogalmazott a szakértő.

A kérdés az, hogy a pénzügyi támogatások, hitelezések fejében milyen befektetési lehetőségek nyílnak meg a külföldi cégek előtt. Sok esetben refinanszírozás történik, tehát a pénzügyi teljesítésnek, hitelezésnek van egy olyan fajta teljesítési része, ami szerint a külföldi állam lehetőséget kap arra, hogy bizonyos területeken a helyreállítási munkálatokat az adott ország vállalatai, cégei végezhetik. Ahhoz, hogy lássuk, kik fognak leginkább profitálni a helyreállításba történő befektetésekből, elég csak azon országokra gondolni, akik a legtöbb fegyvert szállítják, és a legnagyobb finanszírozási tőkét szolgáltatják Ukrajna számára. 

Az Egyesült Államok mellett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Japán és Dél-Korea is komoly összegeket áldozott Ukrajna támogatására.

A 11,1 milliárd euró értékű uniós támogatás csak az egyik fejezet, mert ha közelebbről megnézzük, az EU közel annyi támogatást nyújt országokra lebontva, külön-külön is. Németország az elmúlt két évben 9 milliárd eurós támogatást adott közvetlenül Ukrajnának, Hollandia 2-3 milliárd eurós segélyt fog adni idén, Dániáról nem is beszélve, aki úgy döntött, hogy a (legalább egy 1,5-2 millió eurós nagyságrendű a tüzérségi fegyvereit egy az egyben átadja a megtámadott országnak. A szakértő szerint a rehabilitációs profitból kifolyólag az EU területéről 

ezek az összegek továbbra is rendületlenül fognak Ukrajnába áramolni, és legalább akkora, vagy nagyobb mértékben, mint az Egyesült Államok által biztosított 61 milliárd dolláros segélycsomag.

Eddig az elmúlt két és fél évben az USA úgy támogatta Kijevet a harcban, hogy 

a finanszírozott technológiákhoz kapcsolódó bevétel 90 százaléka amerikai hadianyag-gyáraknál landolt, magyarán az Egyesült Államok egyik zsebéből átrakta a másikba az összeget.

Ugyanez a helyzet a helyreállításnál: Washhington több száz milliárdot bevállal az újjáépítésre, ám elvárja majd, hogy ennek az összegnek a 90 százalékát amerikai fővállalkozók, kivitelezők alkalmazására fordítsák. Mindenkinek maga felé hajlik a keze: a támogatások Ukrajnában manifesztálódnak, de valójában a segélyezők saját cégeinél költődnek el.

Légifelvétel egy orosz légibombázás következtében megsérült lakóépületről 2024. június 23-án Harkovban, Ukrajnában.
Légifelvétel egy orosz légibombázás következtében megsérült lakóépületről 2024. június 23-án Harkovban, Ukrajnában.
Kép: Getty Images, Yan Dobronosov

Tévesek a kritikák?  

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit gondol azon kritikusokról, akik nem kívánják az ukránok támogatását és az újjáépítési költségeket fizetni, a szakértő emlékeztetett, hogy bár a folyamat jelentős előfinanszírozást foglal magába, azonban történelmileg egyik ország esetében sem volt a segítségnyújtás veszteséges. Gondoljunk csak az európai országok rehabilitációjára fordított második világháború utáni amerikai Marshall-segélyre.

Sehol sincs ingyen ebéd a világon, az EU és az Egyesült Államok, illetve az egyéb finanszírozó távol keleti országok is 

be fogják nyújtani a számlát kamatostul, ne legyenek kétségeink.

Magyarország esetében Tarjányi Péter szerint az a hergelő retorika, miszerint az ukrán-orosz háború csak Európa pénzét viszi el, nem reális fenyegetés, mert a segélyező országok biztosan számítani fognak a befektetések megtérülésére, és ezt az ukránok is tudják. 

Az elkövetkezendő hónapokban az EU döntéshozatali mechanizmusa átalakul, az egyhangú kormányzást teljesen felváltja majd a minősített döntéshozatal a külpolitikai kérdésekben is. Az állandó vétózás időszaka, amivel Magyarország számtalan folyamatot lassított vagy teljes egészében megakadályozott, 2024-ben be fog fejeződni a szakértő szerint.