A tálibok augusztus közepén történt hatalomátvétele óta Afganisztán egyre mélyebbre süllyed a szegénységben és a gazdasági válságban. Az ország 38 millió lakosának 95%-ának nincs elég ennivalója vagy pénze az élelmiszer megvásárlására.

A élelmiszerárak Afganisztánban az elmúlt nyolc hónapban közel 40 százalékkal emelkedtek és további dollármilliárdokra van szükségük.

Kapcsolódó

Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése minden szegény országok sújt - írja a lap.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főnöke keddi kabuli látogatása során arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború elszívhatja a pénzt a máshol, többek között Afganisztánban tapasztalható humanitárius válságtól, és hogy az élelmiszerárak emelkedése megbéníthatja a humanitárius erőfeszítéseket.

Bár Afganisztán búzaellátásának nagy része Kazahsztánból és Üzbegisztánból származik, Thakral szerint a háború következtében megnövekedett élelmiszer- és üzemanyagköltségek akár 20 százalékkal is növelhetik a humanitárius segítségnyújtás költségeit. Amikor a tálibok hatalomra kerültek, a nemzetközi adományozók pénze, amelyek Afganisztán számláinak több mint 80 százalékát fizették, elapadt, és az ország gazdasága szabadesésbe került.

Egy zsák liszt közel 28 dollárba kerül, és a legtöbb afgán már a szegénységi küszöb alatt él, ami azt jelenti, hogy napi 1,90 dollárt vagy annál kevesebbet keres.

 

Az afgánok 80 százaléka eladósodott, mert kölcsönöket kellett felvenniük, hogy ki tudják fizetni az élelmiszereket vagy a gyógyszereket, és még a dolgozó afgánok is élelmiszersegélyt kérnek, mert nem keresnek annyit, hogy a piacon kapható élelmiszereket meg tudják fizetni.

A Human Rights Watch csütörtökön közzétett jelentése szerint január óta mintegy 13 000 újszülött halt meg alultápláltság és az éhezéssel összefüggő betegségek miatt Afganisztánban.

Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos folyamatos tudósításunkat itt olvashatja.