Előállt költségvetési tervezetével az a kétpárti kongresszusi bizottság, amelyet az amerikai közigazgatás októberi részleges leállása után hoztak létre a büdzsé előkészítésére. A megállapodást azt tette lehetővé, hogy a felek lemondtak a legélesebb kérdések megoldásáról. Ha törvényhozás két háza elfogadja a javaslatot, akkor elkerülhető a kormányzat újabb leállása január közepén és a két évre szóló büdzsé keretei között megemelhetik az amerikai államadósság plafonját február elején.
A tervezet nem foglalkozik az állami nyugdíjprogramokkal és egészségbiztosítással, amelyek költségkeretét jelentősen le akarják faragni a republikánusok. Ugyanakkor nem tér ki a jómódúak adókedvezményeire sem, amelyeket viszont a demokraták akarják megvágni.
Ez fájhat
Az ellenzéki képviselőknek fájhat, hogy a tervezet szerint a következő tíz évben csupán 20-23 milliárd dollárt faragnának le az USA 17 ezer milliárd dolláros államadósságából. A demokraták viszont keserű szájízzel vehetik tudomásul, hogy nem hosszabbítanák meg a több mint 26 hete munka nélkül lévők segélyét. Ez a kedvezmény még a pénzügyi válságot kezelő intézkedések egyike volt, ám hatálya december végén lejár.
A tervezet 85 milliárd dollárral mérsékelné a költségvetési kiadásokat a következő tíz évben, miközben az egy éve életbe lépett automatikus kiadáscsökkentésekből felszabadítana 63 millió dollárt, azaz az állami intézmények ennyivel többet költhetnének. A különbséggel mérsékelnék az államadósságot.
Összekaparták
A 63 milliárdos "engedmény" forrását máshol találták meg. Ide tartozik a munkanélküli-támogatások említett visszavétele. Emellett például hatmilliárd dollárral csökkentenék a közalkalmazottak munkaadói nyugdíj-hozzájárulását, azaz ennyivel többet kellene fizetniük az munkavállalóknak a saját zsebükből. További hatmilliárd dollárral lefaragnák a katonák szolgálati nyugdíjrendszerének keretét. Nem változtattak a korábban elhatározott, 2014 elejétől érvénybe lépő 20 milliárd dolláros automatikus kiadáscsökkentésen, amely főként a védelmi tárca zsebéből vesz ki forrásokat.
A tervezet nem tartalmaz adóemeléseket, ami nem jelenti azt, hogy nem növelik a bevételeket. Ezek közé tartozik a szövetségi repülőtéri biztonsági díj emelése repülőjegyenként átlagosan - egy tipikus oda-vissza útra szóló jegyet alapul véve - öt dollárral.
Jó lesz ez
Barack Obama államfő kiegyensúlyozottnak tartja a tervezetet, amely anélkül tartalmaz fájdalmas intézkedéseket, hogy kárt okozna az amerikai gazdaságnak. A javaslatban nincs semmi, aminek örülne, de ezzel bizonyára így vannak a republikánusok is - tette hozzá. Ettől kompromisszum a kompromisszum. Ugyanakkor ez az első büdzsé, amelyben a két nagy párt vezetői az elmúlt években megegyezésre tudtak jutni, ezért az elnök szerint a demokrata képviselőknek és szenátoroknak meg kellene szavazniuk a tervezetet.
John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, akivel 2011 óta számos meccset vívott Obama, szintén támogatja a javaslatot. A radikális republikánusok szervezetei viszont arra szólították fel az ellenzéki képviselőket, hogy utasítsák el a büdzsétervezetet. Marco Rubio republikánus szenátor szerint a javaslat újabb terheket rak az átlagamerikaiak nyakába.
Nem rossz ez
Szakértők szerint a megállapodás már önmagában azért pozitív, mert évekre előre stabilitást teremthet, véget vethet az állandó politikai patthelyzeteknek, amelyek a szélsőséges esetben az USA technikai értelemben vett fizetésképtelenné válásával fenyegettek. (Utóbbi akkor következhet be, ha a kongresszus nem emeli meg az államadósság plafonját. Ebben az esetben Washington egy idő után a jogi felhatalmazás hiányában kénytelen lenne elhalasztani az államadósság törlesztését.)
A közigazgatás októberi 16 napos leállása a Standard & Poor's becslése szerint 24 milliárd dollárjába került az amerikai gazdaságnak. Ha a kongresszus rábólint a kétpárti javaslatra, akkor elhárul a veszélye a hasonló költséggel járó januári lebénulásnak. A képviselőház pénteken szavazhat a tervezetről, mielőtt megkezdené hosszú téli szünetét, a szenátus elé a jövő héten kerülhet a javaslat.