Az ügy előzménye, hogy egy elefántcsontparti állampolgár, menedékjogot kért Belgiumban, amelyet a helyi hatóságok azzal az indokkal tagadtak meg, hogy a menedékjog iránti kérelme benyújtását megelőzően több súlyos bűncselekményért elítélték, ezért úgy vélték, hogy veszélyt jelent a társadalomra. Egy másik estben pedig egy kongói állampolgárt, akinek a belga hatóságok elismerték a menekült jogállását, különösen súlyos bűncselekményekért szabadságvesztés-büntetésre ítéltek. Mivel úgy ítélték meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra, Belgium visszavonta tőle a menekült jogállást. Egy harmadik eset szerint egy csecsen származású ember, akit menekültként ismertek el Csehországban, még az elismerés előtt ugyanott szabadságvesztésre ítélték. Miután később menekültként mégis elismerték, ismét elítélték különösen súlyos bűncselekmény miatt. A cseh hatóságok azzal az indokkal, hogy a férfi ezen okoknál fogva veszélyt jelent a tagállam és állampolgárai biztonságára, visszavonták a menekültstátuszát.

Az uniós bíróság tájékoztatása szerint Melchior Wathelet főtanácsnok álláspontja szerint a felsorolt helyzetek megfelelnek azoknak a körülményeknek, amelyek között a Genfi Egyezmény megengedi akár a menekült visszaküldését is származási országába, erre azonban nagyon szűk a jogi lehetőség. Kimondta ugyanakkor, ha egy menekültet annak ellenére sem lehet visszaküldeni, hogy bizonyítottan veszélyt jelenthet a menedéket nyújtó ország biztonságára vagy társadalmára, a tagállamnak arra van lehetősége, hogy a menekültekről szóló irányelv alapján megfossza őt a menekültstátusztól.

Mint hangsúlyozza, a menekültnek minősülés, valamint a menekültstátusz, vagy menekült jogállás két külön fogalmat alkot. Azaz a menekültstátusz megtagadása vagy visszavonása nem jár azzal, hogy az érintettet megfosztanák a menekültminősüléstől.

Mivel a menekültstátusz megtagadására vagy visszavonására vonatkozó döntés nem érinti a menekültnek minősülést, a tagállam továbbra is köteles az érintett menekültnek biztosítani a Genfi Egyezményből eredő olyan jogokat, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a bírósághoz fordulás joga, a közoktatáshoz való hozzáférés és a visszaküldéssel szembeni védelem. A menekültstátusz biztosításának megtagadása továbbá nem mentesíti az érintett tagállamot azon kötelezettsége alól, hogy megvizsgálja a beterjesztett menedékjog iránti kérelmet, és adott esetben a vizsgálat eredményeként elismerje, hogy a kérelmező menekültnek minősül - tette hozzá.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy - pártatlanul és függetlenül eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

A fotó forrása: Andreas Solaro / AFP.