A kohéziós politika 2020 után történő fenntartása mellett száll síkra, de az eddigieknél is több és szigorúbb feltételhez kötné a támogatások kifizetését a német kormány felzárkóztatási politika jövőjéről szóló, úgynevezett pozíciós papírja.

A brüsszeli portál birtokába került egy május 11-i keltezésű dokumentum, amely számottevő változtatásokat sugall és javasol az EU-n belüli gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek kiegyenlítésére hivatott politikában. Ez egyben a következő többéves pénzügyi keretről szóló vita kezdetét is jelzi.

A dokumentum részben a már meglévő feltételrendszerek következetesebb alkalmazását, részben pedig új, köztük politikai feltételek támasztását szorgalmazza a pénzfelhasználáshoz. Közülük is a leginkább formabontó annak mérlegelése lenne, hogy az EU kohéziós alapjainak megőrzését is a jogállami alapelvek betartásához kössék.

A német álláspont szerint a kohéziós politikának 2020 után is elsősorban a gazdaságilag elmaradottabb tagállamokat és régiókat kellene támogatnia, ugyanakkor merőben új megközelítéseket is meg kellene vizsgálni a források elosztása során. Utóbbit azzal indokolják, hogy egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint azt korábban gondolták.

A javaslatok között egyebek mellett szerepel például a hétéves keretköltségvetés fenntartása, de a strukturális alapok menedzselésében a tagállamok esetében differenciált megközelítést alkalmaznának - azaz egyes országokra más és más szabályok vonatkoznának.

Emellett a jelenleginél jobban figyelembe vennék a források felhasználásánál a tagállamok abszorpciós képességét a nemzeti pénzes borítékok tartalmának meghatározásakor.

A német kormány a fejlettebb régióknak olyan új kihívások címén adna ezekből a forrásokból pénzt, mint a demográfiai változások kezelése vagy a menekültek integrációja.

A javaslatok között szerepel még a társfinanszírozás válság előtti szintre emelése - azaz a tagállamoknak a jelenleginél ismét nagyobb önrészt kellene vállalniuk a projektek finanszírozásakor - és visszatérne az n+2-es pénzköltési szabály is, azaz a ciklust lezáró évet követően még két évig használhatná fel a tagállam a neki járó uniós forrásokat.

A Bruxinfo szerint a javaslatok között megjelenik az a régebbi német elképzelés is, hogy a strukturális alapok forrásaihoz való hozzáférést szorosabbak kapcsolják a tagállamokhoz intézett országspecifikus ajánlásokhoz, így ösztönözvén a reformok végrehajtását.

További részletek a Bruxinfón.