A pénzügyi csalással szemben fellépő szervezet felállításáról szóló politikai megállapodást az uniós igazságügyi miniszterek luxembourgi tanácsülésén hozták tető alá. Az ügyészséget, amelynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, teljes konszenzus hiányában úgynevezett megerősített együttműködési eljárással fogja létrehozni a tagállamok egy csoportja - írta az MTI.

A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből álló decentralizált szintből fog felépülni. A független főügyész hatáskörrel rendelkezik majd arra, hogy nyomozást és büntetőeljárást indítson az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre - például a közösségi forrásokkal kapcsolatos korrupcióra, csalásra és a határokon átnyúló áfacsalásra - vonatkozóan.

Kapcsolódó

"A költségvetés minden egyes eurócentjének az uniós polgárok javát kell szolgálnia. Az erős, független és hatékony ügyészség létrehozásával megszilárdítjuk az adófizetők védelme érdekében végzett erőfeszítéseinket azáltal, hogy európai megközelítést biztosítunk az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre vonatkozó nyomozáshoz és vádemeléshez" - hangsúlyozta Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos.

A tanácsi közleményben kiemelték: a nemzeti költségvetések Európában évente legalább 50 milliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
A szabályozást az érintett tagállamok mellett még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.

A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.