A Handelsblatt szerint a Kelet-Európában jelen lévő német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljanak el a vétótól - írja külföldi lapszemlékből készült összeállításában a Népszava.

Oliver Hermes arra hivatkozott, hogy ha nem megy át a következő hét évre szóló költségvetés, valamint a mentőcsomag az a két országnak is hatalmas gazdasági károkat okoz. Veszélyeztetné a kilábalásukat. Azon kívül a német befektetőknek biztonságra van szükségük, mind a jogban, mind pedig ahhoz, hogy tervezni tudják tevékenységüket. Számukra elfogadhatatlan egy ilyen "függő játszma" - idézi a német lap cikkét a Népszava. Hermes továbbá szorgalmazta a mielőbb megállapodást, mert az európai gazdaság igényli az egység és annak jelét, hogy számíthat a brüsszeli hátszélre.

Kapcsolódó

Hogy mi lesz a magyar és lengyel ellenállás sorsa, az cseppet sem mindegy Németország számára, mert annak cégei már nagyobb forgalmat bonyolítanak el a négy visegrádi partnerrel, mint Kínával vagy az USA-val. A motort Lengyelország jelenti - emelte ki. A járvány miatt azonban a kereskedelem több mint 10 százalékot zuhant a négyekkel. Ugyanakkor a német kivitel igen jól alakult Magyarországgal szemben szeptemberben.

A német üzleti körök újságja hangsúlyozza, hogy elsősorban Magyarország igen sokat profitált a brüsszeli támogatásokból, valamint az egész unióból érkező beruházásokból. Az EU most meg akarja gátolni, hogy a szubvenciók eltűnjenek mindenféle sötét csatornákon. A lap megjegyzi, hogy főleg Orbán és a Babis környékén van példa ilyesmire.

Vallásháború lett a jogállamisági vitából?

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) a magyarországi kleptokráciáról ír, hogy Orbán Viktor környezete részben az uniós támogatásoknak köszönhetően gazdagodott meg. A lap szerint a jogállami mechanizmus ügyében kirobbant elkeseredett vita a vallásháború vonásait mutatja: a Bizottság, az EP és jóformán az összes tag az alapértékek fontosságát hangsúlyozza, meg hogy meg kell nézni, hová megy a nyugati adófizetők pénze. Ezzel szemben Budapest és Varsó úgy állítja be, hogy a szuverenitásukat védik a telhetetlen bürokratikus hatalommal szemben, amelyet a két kormány gátlástalanul az egykori erőszakos szovjet rendszerhez hasonlít.

Az NZZ egyebek mellett kiemeli, hogy Magyarországon az OLAF a szubvenciók 4 százalékát kéri számon és ezzel az egyik legrosszabbul áll az uniós tagállamok között. Magyarország viszont most a járvány miatt nagy bajban van. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől úgy becsüli, hogy a gazdaság legkorábban csak 2022 végére éri el a fertőzés előtti szintet, de csak akkor, ha gyorsan érkezik a segítség az európai mentőcsomagból.

A tartós visszaesés azonban nagyon rosszkor jönne az Orbán-kormánynak, hiszen másfél év múlva választás lesz. A szakértő szerint a miniszterelnök azért igyekszik elkerülni a nagy költségvetési hiányt, mert akkor külső szereplők beleszólhatnának a gazdaságpolitikába.

Az EU készen áll megszavazni a jogállamisági mechanizmust

A Libération ugyanakkor arról ír, hogy az európai intézmények készen állnak arra, hogy megszavazzák a jogállami feltételrendszert. Abban viszont a lap szerint nincs semmi meglepő, hogy Magyarország, Lengyelország és a szlovén miniszterelnök ez ellen kézzel-lábban kapálózik. Budapest és Varsó évek óta, mondhatni, módszeresen támadja az alapvető uniós értékeket és a polgári szabadságjogokat - teszi hozzá a lap.

Az EU döntését a tekintélyelvű rendszerek olyan súlyos fenyegetésnek érzik, hogy most bevetik az ő "atomfegyverüket", a költségvetési vétót. A francia lap azonban egyfelől úgy véli, hogy nem szabad engedni ennek a szemérmetlen zsarolásnak, más felől pedig felhívja a figyelmet, hogy az sem lenne jó, ha a Nyugat úgy gondolná, hogy itt csupán közép-, illetve kelet-európai sajátosságról, a 16 évvel ezelőtti nyitásból következő járulékos veszteségről van szó. Ezzel ugyanis részben alátámasztaná Orbán Viktor paranoiás retorikáját, de még inkább azért, mert jogsértések másutt is bőven előfordulnak, csak ott a demokráciát nem annyira briliáns módon szorítják vissza, mint ahogyan az Magyarországon vagy Lengyelországban.

Nem jó, ha a jog kérdésében a politika dönt

A Der Standard című lap arról ír, hogy a költségvetési vita kapcsán zsákutcába futott az EU. A cikk szerzője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a jog kérdésében a politika dönt, az nem sűrűn vezet átlátható viszonyokhoz. Jelen esetben ugyan a tagállamok többségének és a brüsszeli intézményeknek jó okuk van aggódni, nehogy a milliárdok bizonyos politikusok és kegyenceik zsebében tűnjenek el, de bármennyire is jogos fellépni a korrupció, a kritikus sajtó megrendszabályozása és a bíróságok átpolitizálása ellen, abban Magyarországnak és Lengyelországnak igaza van, hogy itt politikai testületek mondanak véleményt a jogállamiságról.

Ugyanakkor Budapestnek és Varsónak sem szabad túlzásokba esnie, amikor szembemennek Brüsszellel, például amikor egy lapon emlegetik a Szovjetuniót, illetve azt az uniót, amelynek maguk is tagjai. Hiszen ily módon nem csupán a partnereket sértik meg, hanem teljesen félreértelmezik a helyzetet.

Itt nem sötét, bürokratikus hatalommal állnak szemben, hanem azzal a helyzettel, hogy a többi kormány joggal igényli, hogy mielőbb jöjjön meg az életmentő segítség, miközben azt sem szeretné, ha pénzét közben mások minden kontroll nélkül kapnák meg.

A Der Standard szerint a megoldás az volna, hogy a magyar és lengyel vezetés forduljon az Európai Bírósághoz. A lap szerint Brüsszelnek is jó volna, ha az Európai Bíróság előtt vívná meg a vitákat, és nem bonyolódna politikai eljárásokba, mert azok ritkán szülnek jó vért. És csak azokat a populistákat erősítik, akik azt akarják elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy az unió másodrendű polgárokként kezeli őket.