Tavaly novemberben adták át a BRUA gázvezeték romániai szakaszát, ám a csőben azóta sem susog az energiahordozó - derül ki a Maszol összefoglalójából. A Giurgiu megyétől a román-magyar határ Temes megyei szakaszáig húzódó, 479 kilométer hosszú vezeték 478,6 millió euróba került. Ebből 179,3 milliót az EU biztosított, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 60 milliót, az Európai Beruházási Bank 50 milliót adott, 189 millió eurót pedig saját forrásokból állt a Transgaz.

A BRUA szállítási kapacitása Románia és Magyarország között évi 1,75 milliárd köbméter, míg Románia és Bulgária között 1,5 milliárd köbméter mindkét irányban. A beruházás célja, hogy csökkentse az Európai Unió függését az orosz gáztól, azt azeri gázzal váltva ki.

Ebből jelen pillanatig semmi sem valósult meg, egy évvel az átadását követően ugyanis a BRUA még mindig nagyrészt üresen áll, minimális a kihasználtsága. Ennek az oka az, hogy Görögország még mindig nem oldotta meg a BRUA csatlakoztatását a TAP vezetékre. Ez 878 kilométer hosszú, és azeri gázt szállít a Kaspi-tengerből az Európai Unióba, főleg Görögországba, Olaszországba és Bulgáriába.

„Nagyon sok politikai érdek ütközik ezen gázvezeték miatt, mivel az megnyitja az utat a régió egy újabb energiaforrása felé” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Aura Săbăduș, a londoni ICIS tanácsadó cég munkatársa.

A BRUA-beruházás második szakaszában a vezeték kapacitását évi 4,4 milliárd köbméterre növelnék, ami révén lehetővé válna a Fekete-tengerből kitermelt földgáz exportja. Ez egyelőre a jövő zenéje, teljesen bizonytalan ugyanis, hogy mikor kezdődik majd el a legnagyobb lelőhely, a Neptun Deep kitermelése.

A BRUA beüzemelése azért volna fontos, mivel Romániában a gázkitermelés csökkent idén, a behozatal azonban nőtt. Az egyre drágább orosz gázból 2021 első tíz hónapjában 272,2 százalékkal többet vásárolt az ország, mint az előző év azonos időszakában. 2020-ban a Gazprom 962 millió köbméter gázt exportált Romániába, míg az idei mennyiség meghaladja a kétmilliárd köbmétert.