Akkora a káosz, hogy könnyen háború lehet a vége

A Bloomberg publicistája Mark Gongloff a következőket írta, miután az iráni légvédelem lelőtte az amerikai hadsereg egyik drónját: "Az Egyesült Államok éppen sodródik a háborúba Iránnal vagy egyáltalán nem fenyeget az USA-Irán háború veszélye - hogy e két állítás közül melyik az igaz, az attól függ, hogy éppen hány óra van, merről fúj a szél vagy éhes-e, s ezért morcos-e az a személy, aki éppen a döntéseket hozza Washingtonban."

Magyarán teljes a káosz az amerikai kormányban egy olyan konfliktus közepén, amely eddig csak a szerencsének köszönhetően nem követelt emberéletet. És a gond az, hogy a helyzet azóta még tovább romlott - véli Jonathan Bernstein politológus professzor, több egyetem tanára, a Bloomberg publicistája. Ezzel arra a sajtóértesülésre utalt, miszerint Trump elrendelt egy légi csapást iráni rakétakilövő állomások és radarlétesítmények ellen, majd a levegőben lévő gépeket visszarendelte kiindulási helyükre (lásd keretes írásunkat). Bernstein keresi a szavakat, hogy minősítse ezeket a fejleményeket.

Mi van?

Az elnök elrendel, majd visszavon egy katonai akciót, amikor hadügyminisztere és a légierő parancsnoka éppen felmondási idejét tölti. Kritikus döntések meghozatalát bízta rá nemzetbiztonsági tanácsadójára, akiről rendszeresen rosszakat mond. Eközben úgy tűnik, hogy egy tévés beszélgetőműsorokat vezető médiacelebtől kér tanácsokat azzal kapcsolatban, milyen politikát folytasson Iránnal szemben. (Tucker Carlson a Fox News újságírója saját elmondása szerint azt ajánlotta neki, hogy kerülje a katonai akciókat a Közel-Keleten.)

Trump úgy kezd bele az újabb szkanderezésbe, hogy a korábbiakat még be sem fejezte. Javában dúl a Kínával szemben kirobbantott kereskedelmi háború, nem tudni mit akar kezdeni a bevándorló családokkal, amelyekben elvehetik a gyermekeiket szüleiktől, és a venezuelai válságot félretette, sajtóértesülések szerint azért, mert megunta, hogy ezzel foglalkozzon. Szóval mit akar kezdeni az elnök Iránnal?

Peter Baker, a New York Times publicistája felhívta a figyelmet arra, hogy két és fél éve felváltva harcias fenyegetéseket küld Amerika ellenségeinek címére, miközben azt ígéri, hogy kivonja az USA-t a Közel-Kelet lezárhatatlan háborúiból. Lassan választania kellene ezek közül - tette hozzá. Bernstein szerint azonban ehhez képest most azt látjuk, hogy ehelyett mindkét fronton teljes erejével rohamoz.

Senki sem hisz az USA-nak

Így most két lehetőség van. Az egyik, hogy - bár semmi nem támasztja ezt alá -, lehet, hogy van egy gondosan átgondolt terve, amelynek az a lényege, hogy a káosz látszatát kelti valamilyen racionális indokkal, amelyre később majd fény derül. Ha ez nem így van, akkor a másik lehetőséggel kell számolnunk, nevezetesen azzal, hogy az USA szövetségesei a mostani fejlemények nyomán minden bizalmukat elveszik a jelenlegi amerikai adminisztráció iránt, amely láthatóan pillanatnyi impulzusok hatására cselekszik.

A megfigyelők egyre inkább úgy látják: igazuk lehet azoknak az elemzőknek, akik arra figyelmeztettek, hogy az USA és Irán között a jelenlegi feszült helyzetben akkor is kirobbanhat egy háború, ha egyikük sem akarja. Megtörténhet ugyanis, hogy egyszerűen félreértik egymás szándékait, például egy erődemonstrációt támadásnak vélhetnek.

Eközben Trump hírneve - amit még ingatlanbefektetőként szerzett -, miszerint profi vezető újabb csorbát szenvedett. Ez vélhetően nem fogja rontani a népszerűségét elvakult hívei és az eseményeket távolról követő amerikaiak körében, ám egyre nehezebben tud majd olyan szakmájához értő embert találni, aki hajlandó lesz bármit megtenni, amit az elnök vár tőle. Ebbe - beleértendők azok a katonai vezetők, akik figyelmeztették Trumpot, hogy a légi támadással szükségtelenül kiélezheti az Öböl menti konfliktust.