Az elnökválasztáshoz hasonlóan négyévente rendezik meg a félidős választásokat az Egyesült Államokban – éppen kétéves váltásban. A kérdés, hogy megmarad-e a demokrata irányítás a száztagú Szenátusban és a 435 tagú Képviselőházban, amelyben a területi képviselők vesznek részt.
A Szenátusban kisebb a mozgástér: ezúttal 14 demokrata és 21 republikánus képviselő jövőjéről szavaznak, míg a Képviselőházban mint a 435 képviselő helyéről döntenek a választók.
Bár nem kíséri akkora figyelem, mint a szenátor- és képviselő-választást, az államok többségében kormányzót is választanak kedden. 36 államban, illetve a fővárosban, Washingtonban is döntenek a kormányzói pozícióról, és többségében a republikánus jelölt az esélyes. Az új kormányzók meghatározó arcai lehetnek a következő két évben esedékes elnökválasztási kampánynak is.
Elillanhat a többség
Egyelőre a törvényhozás mindkét része demokrata többségű: a Szenátusban az 50 demokrata és az 50 republikánus döntéseiről a demokrata alelnök, Kamala Harris mondja ki a végső szót. Döntő jelentőségű lehet, hogy Pennsylvaniában és Wisconsinban is szenátort választanak, ahol két éve – a várakozással ellentétben – Biden nyert, a jelenlegi republikánus szenátorok alatt tehát inog a szék.
A Képviselőházban 220 demokrata néz farkasszemet 212 republikánussal, tehát utóbbiaknak mindössze 4 helyet kellene szerezniük ahhoz, hogy átvegyék az irányítást. A republikánus hatalomátvétel a képviselőházban már elég lenne ahhoz, hogy keresztbetegyenek Joe Biden törekvéseinek. Ráadásul a republikánus többség vizsgálatokat is indíthat a demokrata kormányzattal szemben.
Márpedig jellemző, hogy a hivatalban lévő új elnök pártja általában elveszíti a képviselőház irányítását két év után. Például, Barack Obama kétéves regnálása után a demokraták 63 helyet veszítettek a képviselőházban, Trump első két éve után pedig a republikánusok veszítettek 41 helyet. Mintha a demokraták is érzenék a vesztüket: a képviselők közül harmincegyen nyugdíjba vonulnak, vagy más tisztséget keresnek, ilyenre 1992 óta nem volt példa.
A demokrata esélyeket tovább rontja, hogy olyan jelentős államokban rajzolták át a választókerületeket az elmúlt években, mint például Texas, vagy Florida.
Zsebből szavaznak
Joe Biden ugyan nem központi figurája a félidős választásoknak, de a demokrata eredményekre hatással lehet, hogy az elnök népszerűsége visszaesett a megválasztása óta. A nyarat sem zárta jó hangulatban az Egyesült Államok: a Reuters/Ipsos augusztus végi felmérése szerint az amerikaiak 69 százaléka mondta azt, hogy rossz irányba tart az ország, és csak 21 százalék látott jó irányt maga előtt. Biden teljesítményével a válaszolók 38 százaléka volt akkor elégedett. A Gallup frissebb, novemberi felmérése szerint már 10 válaszolóból nyolc már csak elégségesnek, vagy rossznak ítéli meg a gazdasági helyzetet.
Erre az évre az amerikai gazdasági növekedés negatívba fordult, az IMF előrejelzése alapján pedig a gazdaság visszafogott teljesítménye 2023-ban is fennmaradhat: a jövő évre 1 százalékos növekedést jelez előre a Nemzetközi Valutaalap. A munkanélküliség ugyan visszaesett a koronavírus-járvány első hullámai óta, de a magas élelmiszer- és energiainfláció az Egyesült Államokat is sújtja. A felmérés szerint pedig a választók sokkal jobban aggódnak ebben az évben a gazdasági helyzet miatt, mint a közbiztonság, a bevándorlás, a környezetvédelem, vagy az abortusz korlátozása miatt.
Az abortuszt széles körben engedélyező Roe kontra Wade ítélet megsemmisítése feldühítette a demokratákat, ez azonban csak minimális mértékben számíthat a szavazófülkékben. Hasonlóan a Mar-a-Lago-botrányhoz: a Trump floridai birtokán lezajlott FBI-razzia ugyan megingatta a választói bizalmát, de a felpörgő infláció mellett ez nem képes meghatározó szerepet játszani a választók döntésében.
Személyi nélkül nincs szavazás
Ami viszont döntő lehet, hogy az elmúlt években – főleg republikánus törvényhozók kezdeményezésére – szigorították a levélszavazás feltételeit. A republikánusok szerint erre azért volt szükség, hogy biztosítsák a választások átláthatóságát, a demokraták szerint azonban ellenfeleik ezzel akarják megnehezíteni a szavazóik dolgát.
Európai szemmel ez furcsának tűnhet, de több millió amerikai választónak nincs fényképes személyi igazolványa. 2020 óta azonban 18 állam szigorított a levélszavazás feltételein, eszerint pedig kötelező fényképes igazolvány másolatát küldeni az érvényes levélszavazathoz, míg korábban elég volt az aláírás.
Ez például Texasban is bonyodalmat okozott, ahol a 2021-es előválasztáson minden nyolcadik levélszavazatot elutasították (12,4 százalék), míg a 2020-as elnökválasztáson csak a levélszavazatok 0,8 százalékát. Észak-Karolinában pedig csökkent az etnikai kisebbségek részvételi aránya az előválasztáson, amióta kötelező a fényképes igazolvány másolatát is mellékelni.