Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrégiben körutat tett Közép-Európa keleti felében. Felkereste Ausztriát, Csehországot és Szlovéniát, majd aláírta Varsóban az amerikai-lengyel kétoldalú katonai együttműködési megállapodást. Úgy tűnt, mintha Donald Trump kormánya fel akarná támasztani a valaha erős Habsburg Birodalmat, hogy távoltartsa Európától Németországot és Oroszországot - írja a Financial Times (FT) internetes portálján megjelent cikkében Ivan Krastev, a szófiai Centre for Liberal Strategies igazgatója, a bécsi Institute for Human Sciences (Institut für die Wissenschaften vom Menschen - IWM) kutatója.

A megfigyelőnek az a benyomása támadhatott, hogy össze akarnak gyúrni egy blokkot az EU-n belül, amelynek tagállami gyanakodva viszonyulnak Németországhoz és Oroszországhoz is. Mintha ez lenne a jelenlegi amerikai adminisztráció legfontosabb célja Európával kapcsolatban. E politikában visszaköszön Wess Mitchell republikánus politikai stratéga nézőpontja, miszerint egy Németország vezette Európa minden bizonnyal oroszbarát lenne. Egyben az európaiak álma, hogy az EU-val hátrahagyják a múltjukat, rémálommá válna, mert az unió egy stratégiailag megosztott, geopolitikailag hanyatló hatalommá, s ezzel jelentéktelenné válna.

Kapcsolódó

Rozsdaövezet EU

Valószínűnek tűnik, hogy Trump szerint az EU szétzilálása az USA érdeke. Ennél valamivel kifinomultabbnak látszik, Pompeo és Mitchell megközelítése, amely szerint sem az unió összeomlása, sem stratégiai autonómiája nem érdeke az Egyesült Államoknak. Hasznos lenne viszont egy elkülönült csoport összekovácsolása olyan uniós tagállamokból, amelyek befolyásukat és biztonsági garanciájukat az USA-val kiépített különleges kapcsolatoktól várnák.

A brexit utáni EU-ban ebben láthatják biztosítékát annak, hogy elkerüljék az USA európai befolyásának hanyatlását. Berlin Európa fővárosként Bécs helyét venné át, arra bazírozva, hogy Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár, aki időnként bírálja német kollégáját, Angela Merkelt, az USA-hoz jobban közel álló partner lenne az ex-Habsburg blokk élén. Ha Trumpot újraválasztják a novemberi amerikai elnökválasztáson, akkor ez a politikai folytatódhat.

Váratlan fejlemény

A politikai megfigyelők arra számítottak, hogy a Trump távolságtartó, kétoldalú államközi kapcsolatokra törekvő külpolitikája összekovácsolja az EU-t, amely stratégiai önállóságának megerősítésével adhatja erre a legjobb választ. Látva azonban az előbbieket, erre az kínálná a legjobb esélyt, ha Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje kerülne hatalomra az USA-ban. Az új adminisztráció egyrészt javítaná Washington kapcsolatait Párizzsal és Berlinnel, másrészt arra szorítaná a budapesti és varsói illiberális vezetést, hogy próbáljon kibékülni Brüsszellel - véli az FT cikkírója.

A Trump utáni USA-EU viszonyokat három tényező befolyásolhatja. Az első, hogy látva mennyire "kivasalta" a koronavírus-válság Amerikát, sok európai kétli, hogy a belső gondjaival küzdő USA képes lesz a korábbi világszintű vezető szerepet eljátszani. Így az EU-nak erősebb lapot oszthatnak a világpolitikai kártyapartiban. A második, hogy az erősödő USA-Kína szembenállás miatt az Egyesült Államoknak egységes Európára van szüksége a "hátországában", nem indokolt ezen belül külön blokkot szervezni a korábbi Habsburg Birodalom államaiból.

A harmadik, egyben legfontosabb, hogy az olyan illiberális rendszerek, mint a lengyel vagy a magyar, amelyek támogatják Trump populista forradalmát és nyíltan ellenzik az EU stratégiai autonómiáját, a Biden-adminisztrációban politikai fenyegetést látnának - írja az FT politológus vendégkommentátora. Trump eltűnése a színről akkor erősítené meg Európa liberális, mérsékelt politikai erőit, amikor a Fehéroroszországban kirobbant tömeges tiltakozások Aljakszandr Lukasenka államfő és rendszere ellen megmutatták, hogy az európai populista erős emberek, mint amilyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, legfőbb ellenfele az öregedés.