Az Egyesült Államok szenátusának külkapcsolati bizottsága április 14-én kétpárti egyeztetést tart egy újabb, a kínai gazdasági nyomulást visszaszorító törvénytervezetről, amit csütörtökön mutattak be.

Várhatóan nem ütközik majd nagy ellenállásba egyik párt részéről sem a pekingi nagyhatalmi ambíciók letörését célzó javaslat, amely egyszerre támogatná az Egyesült Államok innovációs kutatásait, védené a már bejegyzett szabadalmakat, pénzelné az ország ipari beruházásait és szankcionálná a kínai befektetésekre pályázó cégeket vagy épp a szövetséges országokat. A 283 oldalas átfogó javaslatot a szakbizottság szinte teljes egyetértésben fogadta el, ezután kerül majd a kongresszus elé, ahol valószínűtlen, hogy a Donald Trump korábbi elnök Kína ellen folytatott kereskedelmi háborúját támogató Republikánus Párt, vagy az elnököt adó demokraták részéről jelentős lenne az elutasítottsága.

Kapcsolódó

Határt húznak a kínai közeledésnek

A javaslat érdekessége, hogy amellett, hogy minden amerikai szövetségi hivatalba és ügynökségbe delegáltatna egy-egy olyan tisztviselőt, akinek a kínai ténykedést kellene figyelnie az adott szakterületen, az Egyesült Államokkal szövetséges országoknak is világos üzenetet küld: megvédik őket, de ne kérjenek Peking pénzéből. Előbbire több konkrét példa is van a tervezet szövegében, például szorosabbra fűznék az Egyesült Államok kapcsolatait Tajvannal, és szigorúbb ellenőrzés alá vonnák Peking katonai műveleteit és területi követeléseit a Dél-kínai-tenger térségében. Továbbá szankciókat követel a "kényszermunka, kényszersterilizálást elrendelő és más visszaélésekkel vádolt kínai tisztviselők ellen Hszincsiangban, ahol emberi jogi csoportok az ENSZ jelentéseire és tanúvallomásokra hivatkozva azt állítják, hogy akár 1 millió ujgurt és más muszlim kisebbségeket tartanak "átnevelő táborokban".

A törvényjavaslat 10 millió dollárt különítene el "a hongkongi demokrácia támogatására", és előírná a külügyminisztérium számára, hogy készítsen jelentést arról, hogy "Kína kormánya milyen mértékben használja fel Hongkong státuszát az Egyesült Államok törvényeinek és védelmének kijátszására".

Van üzenet Európába is, ami Budapesten is fájhat

Magyarország szempontjából viszont sokkal érdekesebb, hogy a tervezet szövege - itt elérhető - tartalmaz több olyan részt, ami a szövetséges országok megregulázásáról szól, ha azok Kína felé közelednek, de arra is utalás van a szövegben, hogy pénzügyi támogatásokkal is el kellene csábítani az európai és ázsiai országokat Peking bűvköréből. A dokumentumban visszatérő elem, hogy az Egy övezet, egy út program (más néven Új Selyemút, angolul Belt and Road Intiative - BRI) károsan hat a nyugati érdekekre a világban, így az ellen szoros együttműködésben kell fellépni az olyan szövetségesekkel, mint az Európai Unió vagy Japán. Magyarország viszont a kínai nyomulás egyik legfontosabb bástyája lett az elmúlt években, amit NATO-tagként és EU-tagállamként ezentúl nem vállalhatna fel.

"A munkaalapú társadalom koncepciójával a közép-európai országok - így Magyarország - ideális oszlopai az Egy övezet, egy út kezdeményezés megvalósításának" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2017 májusában, azóta pedig már teljesen elköteleződött a budapesti kormány a program mellett. A legismertebb beruházás ezek közül a több mint 700 milliárdos, titkosított kínai hitelszerződés keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal, de ide sorolható a Záhonyba futó kínai vasútvonal logisztikai fejlesztése is, továbbá az egészségügyi védőfelszerelések, maszkok beszerzésére is az Új Selyemút program részeként hivatkoztak. 

"A Kínai Népköztársaság a BRI-t egy tiszta és minden ország számára teljes mértékben előnyös tervként írja le. Végső soron egy olyan gazdasági rendszer kialakítására törekszik, amelynek középpontjában Kína áll, így az ország globális hatalmának konkrét földrajzi területekre való kiterjesztését jelenti. Az Új Selyemút növeli az állami tulajdonban lévő kínai vállalatok gazdasági befolyását a globális piacokon, növeli a Kínai Népköztársaság politikai befolyását a világ kormányfőinél, és nagyobb hozzáférést biztosít az olyan stratégiai csomópontokhoz, mint a kikötők és a vasutak. A BRI révén a Kínai Népköztársaság a gazdasági függőség által politikai befolyásszerzésre törekszik" - írják az amerikaiak a szövegben, majd kezdik a különböző országokra vonatkozó szabályozások ismertetését.

Pénz és pofon

Eszerint az Egyesült Államok pénzzel is kész támogatni az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítását, valamint a korrupció csökkentését, beleértve a Kínai Kommunista Párt rosszindulatú befolyása által megcélzott kormányzati struktúrákat is. Forrást biztosítanának a helyi civil társadalom és a független média támogatására az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó tevékenységek negatív hatásainak tudatosítása és az átláthatóság növelése érdekében. Olyan gazdaságfejlesztési struktúrákat kívánnak anyagilag ösztönözni, amelyek segítenek megvédeni a kínai hitelektől az egyes államokat, valamint korlátoznák, hogy  a Kínai Népköztársaság biztonsági erői indokolatlan befolyást szerezzenek az Új Selyemút beruházásai révén.

A versenyt is mellőzik a kínai óriásberuházások

Kritizálják azt is, hogy a kínai kommunista gazdasági berendezkedést terjeszti az infrastrukturális projekt, mivel olyan kínai cégek kapnak állami megbízásokat az adott országokban, amelyek nem piaci alapon működnek, így nincs szabad verseny a BRI megvalósítása során. Ezért az elnököt arra kötelezné a törvény, hogy az olyan szövetségeseivel együtt mint az Európai Unió tegyen meg mindent, hogy privát cégek elől ne vihessenek el kínai vállalkozások megbízásokat, valamint a partnerekkel együtt működve az Egyesült Államok harcoljon a korrupciógyanús beruházási gyakorlat ellen, kínáljon alternatívákat, vagy hozzon büntetőintézkedéseket azon országok vagy cégek ellen, akik részt vesznek a kínai gazdasági nyomulásban.

Mivel a tervezetet még nem fogadták el, még bővülhet a szankciós eszközök listája, akár cégeket is tiltólistára vehetnek, mint az orosz energetikai nyomulást gátló törvény esetében, amely az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat vezetékek építőit, tervezőit zárta ki az amerikai beruházásokból, valamint más vállalatokat is eltiltott attól, hogy a büntetett társaságokkal szerződést kössenek. Ahogy az is elképzelhető, hogy finomítanak a szövegen, mert például Németország - az USA egyik legfontosabb partnere - például együttműködik a kínai Huawei-jel az 5G hálózatok kiépítésében, így lehet, hogy Berlin finomításokért lobbizik majd. Valószínűbb viszont, hogy az amerikai költségvetést érintő összegek körül lesz nagyobb vita, a tervezet elfogadása után pedig kérdéses, hogy mennyire lehet hatékonyan betartatni a más országokra hozott szankciós intézkedéseket.