Az üzbég bankrendszerben a következő időszakban növekedni fognak a kockázatok, részben a hitelezés gyors bővülése, részben a külföldi valutában elszámolt források gyarapodása, részben az egyre erősödő külső finanszírozási igény miatt – írja a bne IntelliNews régiós hírportál. Az üzbég bankok azzal kerültek a reflektorfénybe, hogy az országban előrehaladott állapotban van a pénzügyi rendszer reformja és a pénzintézetek privatizációjának előkészítése. Egy bankot, a jelzáloghitelek specialistáját, az Ipoteka Bankok nemrégiben adták el a magyar OTP Banknak és számos további hamarosan eladósorba kerül.

Eközben a Fitch Ratings hitelminősítő intézet elemzése arra figyelmeztet, hogy sok még a tennivaló. Az üzbég bankokban sok a viszonylag friss kölcsön, részben a hitelezés felfutása miatt, részben azért, mert 2020-ban moratóriumot vezettek be a törlesztésekre, hogy enyhítsék a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági válság okozta nyomást az adósokon. A szektor jövője nem kis részben attól függ, hogyan alakul a kihelyezett hitelek minősége és stabil marad-e a pénzintézetek gazdasági környezete. Emellett kérdés, hogy a jelenleg állami kézben lévő bankok hogyan tudnak átállni a közvetlen (központi utasításoknak alárendelt) hitelezésről a kereskedelmi banki működésre.

Kapcsolódó

Hatalomváltás a háttérben

A korábbi államfő Islom Karimov regnálása alatt de facto szigorúan ellenőrzött módon, centralizáltan működő gazdaságban merev valuta- és készpénz-felhasználási szabályokat alkalmaztak, ami értelemszerűen kizárta a pénzügyi szektor önállóságát. A 2016-ban hatalomra került új elnök, Savkat Mirzijojev irányításával azonban fellazították a rendszert, ami lehetővé teszi a pénzintézeti szektor virágzását.

Ez persze új gondokkal is jár, főként az említett körülmények: a hitelezés gyors növekedése és a külföldi források bővülése miatt. Az esetleges gondok főként a nagyobb bankoknál jelenhetnek meg, elsősorban azért, mert sok kölcsön továbbra is a kormány fejlesztési programjainak finanszírozását szolgálja, ami arra kényszeríti a bankokat, hogy előnyben részesítsék a mennyiségi növekedést a szigorú fedezeti követelmények betartásával szemben.

Ezért aztán – ahogy a Fitch megállapította – az eszközök minőségi mutatói 2020-ban romlottak és 2021-2022-ben tovább romolhatnak, miután lejárnak a moratóriumok és türelmi idők, s így kiderül, hogy az ügyfelek közül kiknek romlott tartósan a hitelképessége. A pénzintézetek profitja csak korlátozott fedezetet kínál a késedelmesen fizetett hitelekből fakadó hiányra, mivel a kamatmarzsok vékonyak.

Menetel a kormány

Jó hír, hogy Üzbegisztán jelentős aranykitermelésének köszönhetően az üzbég kormánynak van pénze, és a pénzügyi szektor vállalatai hozzáférnek a nemzetközi pénzügyi intézmények (IFI) hiteleihez, amit továbbhitelezésre fordítanak. Ez azonban növeli a devizahitel-állományt. Emellett a belső hitelek kamata két számjegyű, így nem meglepő, hogy kormány két fő célja a devizakitettség és a kamatok mérséklése. A középtávú cél az állami bankok privatizálása 2025-ig. Ennek lendületet adhat, ha a nemzetközi intézmények kisebbségi részesedéseket kérnek kölcsöneik visszafizetésének biztosítékául.

A kormány óvatos, el akarja kerülni, hogy a szomszédos Nagy Testvér Oroszország bankcsoportjai felvásárolva az üzbég pénzintézeteket domináns szerepre tegyenek szert az ország pénzügyi szektorában, pusztán nagyságuknak köszönhetően. Eddig a magyar OTP-n kívül egy grúz és egy török piaci szereplőnek tették lehetővé, hogy üzleteljen Üzbegisztánban. Az első lépések után stratégiai befektetőket várnak a bankokba, amelyek üzleti modellje elmozdulhat a közvetlen hitelezéstől a kereskedelmi hitelezés felé.