A féléve dúló orosz megszállás kapcsán Magyarország kommunikációja sok mindenben eltér a Nyugatétól, és még ha a szankciókat meg is szavazza a kormányzat, a retorikáját nehéz volna ukránbarátnak nevezni. Mindez merőben szembe megy Csehország, Szlovákia, de különösképpen Lengyelország álláspontjával, ennek pedig Magyarország egy jó időre szövetséges nélkül maradt saját térségében.

A V4-es együttműködés több szempontból is fontos Magyarországnak, a négy ország együttesen számítva Európa 5. legnagyobb gazdasága, világszinten pedig a 12. helyet foglalnák el. E négy ország GDP-jének dinamikája 2013-tól nézve konzisztensen az EU-s átlag felett van, és 2021-ben nagyjából duplaannyit kereskedett Németországgal (335,3 milliárd euró, jelenlegi árfolyamon több mint 133,5 ezermilliárd forint), mint Franciaország (164,5 milliárd euró).

Ezen felül mind a négy tagországnak a három legnagyobb gazdasági partnere közé tartozik a V4, és az előző évtizedben átlagosan 64 százalékkal nőtt a köztük folyó kereskedelem, valamint egyre komolyabbak a befektetési szándékok is. Mindez komolyan segítette Magyarország jelentőségét az utóbbi években, de félő, hogy más vonalra sodródik a térség központja, még akkor is, ha a lengyelek elnézik a magyar kormány vallott háborús semlegességét.

Bár a jogállamisági kérdésekben máris támogatásáról tett ígéretet Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és már a szlovákok is több időt javasolnak az EB-nek a viták rendezésére, a szuverenitási kérdéseket leszámítva, hosszú távon magára maradhat Magyarország, különösen ha rossz lóra tett az ukrán-orosz háború kimenetele kapcsán.

Szelektív szövetségek

Ugyan Ukrajna sikeres ellentámadása jelentősen növelheti az országba irányított nyugati segítségnyújtást, az orosz mozgósítás bejelentése – akármennyire is kétséges annak kivitelezhetősége – továbbra is azt jelenti, hogy nem megjósolható a háború kimenetele, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nemigen hajlik a meghátrálásra.

A békepárti kommunikáció ellenére a magyar kormány eddig eleget tett a nyugati felek minimális elvárásainak, viszont a következő szankciók előtt már nemzeti konzultációval készül a szavazásra  és mindemellett továbbra is partnerként kezeli Oroszországot, így ha valamilyen értelmezhető szempontból tudnak győzelmet hirdetni, akkor jobb helyzetből indul Magyarország, ám erre viszonylag csekélyek az esélyek.

Ezzel szemben a lengyel kabinet az elejétől elkötelezte magát Ukrajna területi integritása mellett, nem csupán szolidaritásból, hanem azért is mert történelmileg is ellenérdekeltnek tekintik Oroszországot, és mindenképpen szeretnének fenntartani egy ütköző államot maguk és Putyin közt – mondta Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Lengyelország-szakértő a Napi.hu kérdésére.

Ebből a szempontból nem valószínű, hogy Morawiecki az ukrán-lengyel kapcsolatok kárára szeretné helyrehozni a Magyarországgal kiépített szövetségét, de az biztosra vehető, hogy az EU-s konfliktusokban számíthat majd egymásra a két ország, és nem célja meggyőzni Magyarországot retorikájának megváltoztatásáról, ezt pedig Mitrovits Miklós szerint az erősen ukrán-párti lengyel közvélemény is megérti majd, még akkor is, ha a többségük kiábrándult a magyarokból.

Jöhet Fico?

A V4 továbi tagjainal szintén kettőn állhat a vásár. Ha a szlovák belpolitikai válság valóban kormányváltás eredményez, akkor visszatérhet Robert Fico, aki szinte teljesen egyetért Orbán Viktor magyar kormányfő háborús politikájával, a Hír TV-nek adott interjúja szerint a szankciók nem működnek, és Brüsszel jogállamisági aggályai egyenesen nevetségesek.

Vele szemben azonban Csehországban hiába van konzervatív vezetés, Petr Fiala cseh miniszterelnök a lengyelekhez hasonlóan szintén erősen Ukrajna támogatása mellett köteleződött el, és szuverenitási kérdésekben szinte elképzelhetetlen, hogy Magyarország oldalára állna.

Újra osztódó erőtér

A háború miatti nyugati összezárás és a skandináv országok NATO-csatlakozása miatt nagy általánosságban elmondható, hogy a régió hatalmi súlypontja már most elkezdett északra tolódni, és így idővel nagyobb gazdasági szerep juthat a V4-el párhuzamosan futó és 12 országot tömörítő Három tenger kezdeményezésnek (3 Seas Initiative vagy Trimarium), amelyben Magyarország csak mérsékelten vesz részt.

A Három tenger első számú célja a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között fekvő országok gazdasági együttműködésének elmélyítése. Ugyan ezt Mitrovits szerint Varsó – és különösen a balti államok – nagyon szeretnének elérni, a konstrukció egyelőre még viszonylag gyenge lábakon áll, ami elsősorban pénzügyi szempontból igaz.

A kezdeményezés előreléptetéséhez komoly segítséget nyújtana Washington támogatása is, - ez azonban egyelőre  várat magára, de már nem biztos hogy sokáig, mivel a Három tenger nyári Lettországban tartott csúcstalálkozóján – ahol Novák Katalin államfő képviselte Magyarországot – partnerré emelték Ukrajnát, amely így effektíve tagja is lett a kezdeményezésnek, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett felszólalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is.