A DLA Piper Hungary tanácsadó cég szerint a vállalatfelvásárlás lassulásának hátterében geopolitikai és makroökonómiai tényezők állnak.
Az orosz-ukrán háború kitörése tavaly márciusban mintegy 150 milliárd dollár értékű ügyletet hiúsított meg. A megromlott kínai-nyugati viszony pedig jelentős visszaesést okozott Kína amerikai befektetéseiben.
Míg 2016-ban 29 milliárd dollárt fektetett be Kína az Egyesült Államokban, addig 2022-ben ez 1,6 milliárd dollárra esett vissza.
Amerika és Európa viszonylatában nőtt a befektetési hajlandóság, javult a tranzakciós aktivitás, aminek egyik fő oka a dollár árfolyamának erősödése volt. A második félévben az amerikai kamatemelkedés finanszírozási korlátokat jelentett, így a tranzakciók száma visszaesett.
Így hatott az infláció a vállalatfelvásárlásokra
Európában még Amerikához képest is jelentős volt a tranzakciós aktivitás visszaesése, viszont a kelet-közép-európai és délkelet-európai régió viszonylag egészséges szinten maradt. A csökkenést a nyugat-európai országok mérsékelt vállalatfelvásárlási aktivitása okozta. Ezt részben az euró, illetve a helyi devizák gyengülése okozta.
Leginkább a TMT – a technológia, média és telekommunikációs – és az energia szektorok uralták a globális M&A piacot. Jó példa erre Magyarország esetében a Vodafone felvásárlása.
Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója szerint
Magyarországon a hullámzó vállalatfelvásárlási aktivitás ellenére 2022-ben néhány kifejezetten sikeres magántőke-befektetői exit is volt.
A magántőke-befektetők várhatóan óvatosabbak lesznek 2023-ban is, elhúzódhatnak a döntéshozatali folyamatok. A magas kamatlábak nehezítik a felvásárlások finanszírozását nemcsak Magyarországon, hanem az egész kelet-közép-európai régióban is.