Görögországban július 7-én lesznek előrehozott parlamenti választások. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azután kezdeményezte az ősszel esedékes szavazás idő előtti megtartását, miután a kormányzó baloldali Sziriza súlyos vereséget szenvedett a május végi európai parlamenti választáson. Bizonyára nem akart tovább hatalmon maradni béna kacsaként és attól tartott, hogy pártja a vergődés időszaka alatt még jobban lemarad riválisa, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia mögött. A Financial Times helyszíni tudósításából kiderül, mire jutott ezzel a számításával.

A Sziriza kormányzása viharosan kezdődött 2015 februárjában. Az is egy előrehozott szavazás volt, mert, amit úgy erőszakolt ki az akkori ellenzék, hogy 2014 végén megakadályozta az új köztársasági elnök kétharmados parlamenti többséget igénylő megválasztást. Az Új Demokrácia 2012 közepén hatalomra került kormánya látványosat bukott annak ellenére, hogy a 2010-ben kezdődött adósságválság kezelésének már mutatkozott némi eredménye, például a brutális recesszió után kicsit nőtt a görög gazdaság.

Elvesztették a szkandert

Az új Sziriza-vezetés fél éven át szívózott az országot finanszírozó eurótagállamokkal azon, hogy engedjék el a visszafizethetetlen nagyságúvá duzzadt államadósság egy részét és ne követeljenek további megszorításokat (például újabb nyugdíjcsökkentést) az országtól. Az év közepén még népszavazást is kiírtak arról, hogy akarnak-e a görögök újabb megszorításokat. Hogy, hogy nem a nép látványos nemmel felelt erre a kérdésre.

Ha azonban a referendum nyomán az ország szakított volna a hitelezőkkel, akkor vége lett volna a görög eurónak, vissza kellett volna térniük a drachma használatához, amit viszont nem akartak a görögök, mert az eurózónához tartozásukban a Nyugathoz tartozásuk szimbólumát látják.

Ciprasz nem is vállalta fel ezt: elfelejtve a referendum eredményét kormánya megállapodott az eurótagokkal egy újabb hitelcsomagról, amelyért cserébe persze újabb kérései voltak a hitelezőknek. Az IMF - szemben a korábbiakkal - ebbe pakkba már nem szállt bele pénzzel, mert úgy vélte, van némi igazuk a görögöknek, szükség lenne az adósság egy részének elengedésére. Persze ezért cserébe vállalniuk kell, hogy minden fillér költségvetési kiadásuknak meglesz a fedezete, azaz nem adósodnak el újra. A miniszterelnök 2015-őszén újabb rendkívüli választáson kért és kapott felhatalmazást 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatához.

Négy év

Ezt követően pontosan úgy járt, mint elődei: a megszorítások felőrölték népszerűségét. A négy éve kétszer elpáholt Új Demokrácia új vezetőjével, Kiriakosz Micotakisszal talpra állt és hónapok óta 8-10 százalékponttal vezet a népszerűségi listákon a Sziriza előtt. Micotakisz korábban könnyű célpontnak látszott, részben mert a régi politikai garnitúrához tartozik, mivel apja is volt Görögország miniszterelnöke. Ciprasz nem mulasztotta hangsúlyozni, hogy a felmenői adósították el az országot 2010 előtt. Emellett nehezebben bratyizott az utca emberével, amitől kissé kétbalkezesnek látszott.

Mindezen sikerült úrra lennie, és a dolgok jelenlegi állása szerint pártja 154 és 164 közötti helyet szerezhet a görög parlamentben. Egyelőre ugyanis érvényben van az a szabály, amely szerint a 300 fős törvényhozás 250 mandátumát a pártok listás eredménye alapján arányosan osztják el, a maradék 50 hely pedig a győztesé lesz. Emellett nyilván az az érv, hogy megkönnyíti a kormányzáshoz szükséges többség létrehozását, ugyanakkor az elmúlt fél évszázadban de facto egy jobb- és egy baloldali váltópárt kétpártrendszerévé tette az országot. Ezért az elmúlt négy évben eltörölték a plusz 50 mandátumos rendszert, azzal a megkötéssel, hogy az új szabályok csak a 2019-es szavazást követő választásokon lépnek életbe.

Régi lemez

Micotakisz nem bonyolította túl a kampányát: feltette a régi lemezt. Azt ígéri, hogy a lomha gazdasági növekedés felgyorsításával megteremtik a jólét növelésének alapját. Ehhez pusztán el kell mozdítani a befektetéseket gátló bürokratikus akadályokat, csökkenteni kell az adókat és korszerűsíteni kell az oktatást.

Több mint 250 ezer új munkahely teremtését ígéri a hazai és az Arab-öbölből érkező befektetők nyolcmilliárd eurós invesztíciójára alapozva. (Ez az összeg megközelíti a paksi bővítésre adott orosz hitel nagyságát.) A volt athéni repülőtér tengerparti részét nyaralóparadicsommá akarják alakítani - ez a projekt nem új, csak a baloldali kormány nem kívánta úgy megvalósítani, hogy azzal nagy külföldi beruházókat hoz helyzetbe.

Diszkrét homály

Micotakisz nem részletezi, hogyan érintenék adócsökkentései a költségvetést. Az országot hitelező eurótagállamok azt várják, hogy Görögország tartsa magát ahhoz az ígéretéhez, hogy 2022-ig minden évben a GDP 3,5 százalékát elérő elsődleges (adósságtörlesztés nélkül számolt) költségvetési többletet ér el. Ebben látják ugyanis a biztosítékát annak, hogy az athéni kormány, bármilyen színű legyen is, képes lesz pénzt felhalmozni az államadósság törlesztésére.

Miranda Xafa, az IMF korábbi elemzője úgy látja, sok hazai és külföldi cég indítana projekteket az országban, de előbb tudni akarják a hatalomba tartó Új Demokrácia gazdasági programjának részleteit.