Litvániában ezer lakosra 7,5 házasságkötés jutott 2017-ben, ezzel az ország az EU tagállamok között a legnagyobb házasulási kedvről tett tanúságot. A litvánoktól alig marad le Románia a maga 7,3-as rátájával, s az éllovasok köz tartozik Ciprus és Lettország, az ezer lakosonként 6,8-6,8, és Málta a 6,3 lakodalommal.
EU-szerte ezer lakosra átlagosan 4,3 esküvő jutott 2017-ben, a magyarok 5,2-es házasságkötési rátája az erős középmezőnyhöz tartozott.
Az "oltártól" a szlovénok, az olaszok, a luxemburgiak és a portugálok maradnak legszívesebben távol, 2017-es házasságkötési rátájuk ezer lakosra rendre 3,1, 3,2-3,2 illetve 3,3 volt az Eurostat Valentin napi összesítése szerint.
Az ezer lakosra jutó házasságkötések uniós átlaga az 1965-ös 7,8-ról csökkent 2015-re 4,3-ra, miközben ugyanezen periódus alatt az ezer lakosra jutó válások átlagos száma 0,8-ról 1,9-re gyarapodott.
A családpolitikai csomag bejelentése kapcsán érdemes még egy statisztikára, a házasságon kívül született gyerekek számának európai trendjére is szemet vetni. Míg 2000-ben az élveszületett gyermekek 27 százaléka nem a hivatalos magyar családfelfogás szerinti keretek között született az EU-ban, 2016-ra 42,6 százalékuk látta meg a napvilágot házasságon kívül.
A magyar adat szerint 2000-ben az újszülöttek 29 százaléka, 2016-ban 46,7 százaléka jött világra házasságon kívül. Ez az EU 28-ak között szintén középmezőnynek számít, az ebben éllovas franciáknál ugyanis a gyerekek csaknem 60, Bulgáriában 59 százalékuk jött világra nem hivatalossá tett kapcsolatban. Az EU 28-akon kívül a csúcstartó Izland, ahol 70 százalékos a házasságon kívül született gyermekek aránya.