Tavaly a világ vállalkozásai átlagosan mintegy 24-féle adót fizettek be az államkasszákba. Bár ez első hallásra soknak tűnhet, így is jelentős javulás 2005-höz képest, amikor még több mint 34 adófajtával sarcolták őket a kormányok.

A Világbank adatai szerint a csökkenés azóta nagyjában folyamatos volt, így vélhetően a jövőben tovább fog mérséklődni az adók száma. Természetesen országonként eltérő adatokat láthatunk, a legkevesebb adófajtát, szám szerint 3-at Hongkongban és Szaúd-Arábiában talált a Világbank. Ez utóbbiban nem mindig volt ilyen kevés az adminisztráció, 2011-ig ugyanis még 14 adónem nehezítette a vállalkozások életét.

Kapcsolódó

Hasonló a helyzet az Egyesült Arab Emírségekben is, ahol szinten 2012-re történt egy nagy egyszerűsítés, igaz, ők 14-ről 4-re csökkentették a fizetendő adók számát. Pont annyiban, mint Norvégia és Katar.

A következő, 5 adóval rendelkező körben pedig olyan országokat láthatunk, mint Ukrajna, Grúzia és Szingapúr. Itt is el lehet mondani, hogy nem volt mindig ilyen egyszerű a dolguk a cégeknek, Grúziában 2005-ben még 46-féle adófajta volt, ezt csökkentették három lépésben ötre. Még komolyabb egyszerűsítés zajlott keleti szomszédunknál, ahol 2009-ben még 147 (!!) adófajtával küzdöttek a vállalkozások. El tudjuk képzelni a megkönnyebbülést vállalkozók arcát, amikor 2011-ben még mindig 135-féle adót fizettek be az államnak, majd egy évre rá már "csak" 28-at, rá két évre pedig 5-öt.

Magyarországon 11 adót láthatunk, pont annyit, mint többek közt Belgiumban, Ausztráliában, Jamaikán, Palauban és Zambiában. A hazai cégek 2005-ben még 13-féle adót fizettek be, ez 2007-ben 14-re emelkedett, majd innen csökkent szép lassan a tavalyi 11-re a Világbank adatai szerint. A többi európai ország adatait itt mutatjuk:

Arról, hogy Venezuelában mennyire nincsenek rendben a dolgok, mi is többször írtunk, de a helyzet kilátástalanságát jól mutatja, a 2017-es adatok szerint ott fizetik a legtöbb adófajtát, egészen pontosan 70-et. A bürokrácia királyai közé tartozik még Elefántcsontpart (63), Tanzánia (60), Nigéria (59) és Szenegál (58) is. Az első nem afrikai ország a karibi térség közelében elhelyezkedő Antigua és Barbuda (57), míg az első európai Horvátország (35).

Érdekesség, hogy a csökkenés az EU-n belül is jól látszik, hiszen amíg 2005-ben még átlagosan több mint 21 fajta adóval nehezítették a cégek életét, addig ez tavalyra 11,5-re csökkent. Igaz, a mélypontot 2015 jelentette 11,14-el. Ez egyébként kicsit magasabb mint az OECD országokban mért 10,7, illetve az eurózóna 11-es átlagához képest, ugyanakkor elmarad a gazdag országok közel 14-es átlagához képest. És akkor még néhány érdekesebb szám: az arab világban átlagosan 20,8 adót fizetnek a vállalkozások, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 22,4-et, a Csendes-óceán kis szigetein 24,6, Dél-Amerikában és a karibi térségben 27,3, a kisállamokban 27,7, míg a legkevésbé fejlett országokban 35,9-et.

Tádzsikisztán előtt, Zambia után

A fenti adatok csak az adók számára vonatkoznak, ennél valószínűleg fontosabb a cégek számára, hogy mekkora az adó mértéke. Erre is van vonatkozó adata a Világbanknak, egészen pontosan olyan, amely azt vizsgálja, hogy az adókedvezmények levonása után fizetendő vállalati adók és kötelező befizetések hány százalékát teszik ki a kereskedelmi profitnak. Az szja, illetve a fogyasztást terhelő adók (például az áfa) nem jelennek meg ebben az összehasonlításban.

Nos, a világátlag 2017-ben 40,455 százalék volt, hajszálnyival magasabb mint a 2016-ban mért 40,437 százalék. Érdekesség, hogy 2005 óta ez volt az első növekedés, akkor még ugyanis 53,34 százalék volt ez a szám.

Természetesen itt is igen jelentős eltéréseket láthatunk: a legkedvezőbb helyzetben a brunei cégek vannak, őket ugyanis mindössze 8 százalékos adóteher sújtja, míg a lista másik végén a Comore-szigeteket találjuk 216,5 (!) százalékkal, de például az igen komoly gazdasági problémákkal küzdő Argentínában is 106 százalékot mért a Világbank. Innen is sok sikert kívánunk nekik a sikeres üzleti élethez.

A szórás tehát elég nagy, Magyarország a maga 46,5 százalékával a világátlag felett helyezkedik el. Ez azonban még mindig jelentős javulás a 2005-ös 56,6 százalékhoz képest, míg az Orbán-kormány 2010-ben 54,6 százalékos adóterhelésnél vette át a stafétabotot. A 2017-es eredménnyel egyébként Libéria (45,5) és Gabon (46,8 százalék) közé fészkeltük be magunkat. (Varga az szja-ról beszélt.)

Ahogy az előző listában is, úgy itt is jellemzően szegényebb országokat találunk a lista végén, például Eritrea és Bolívia (egyaránt 83,7), Afganisztán (71,4) vagy Kolumbia (69,7). Talán némileg meglepő, de Kína is a lista végén helyezkedik el a maga 67,3 százalékos adóterhelésével, míg az európai országok közül Franciaország viszi a prímet 62,2 százalékkal.

Venezuelában nemcsak sok fajta adót kell fizetni, a mértékük sem alacsony, hiszen a 65 százalékos adóterheléssel a lista végén találjuk a sok bajjal sújtott országot. Ellenpélda viszont Nigéria, ahol rengeteg fajta adót kell fizetni, ezek mégis a kereskedelmi profitnak "csak" a 34,8 százalékát viszik el, azaz jóval kevesebbet, mint például itthon és ugyanez a helyzet Horvátországban is: a 35 adónem a profit 20,6 százalékát viszi el.

A magyarnál kisebb az adóterhelés egyébként többek közt Zambiában (15,6 százalék), Namíbiában (20,7 százalék), Mongóliában (24,7 százalék), Nepálban (29,6 százalék) és Kenyában (37,4 százalék) is, míg magasabb például Japánban (47,4 százalék), Oroszországban (47,5 százalék), Mexikóban (52,1 százalék), Indiában (55,3 százalék) és Tádzsikisztánban (65,2 százalék) is.

Nyitókép forrása: Shutterstock

Amennyiben bogarászna még a számok között úgy az adók számát összehasonlító táblázatot ide kattintva, míg az adóterheléseket mutató statisztikákat ide kattintva érheti el.