A választói magatartással foglalkozó kutatások egymás után jutnak arra a következtetésre, hogy míg az álhírek befolyásolják a szavazók döntését, a tények bemutatása (fact-checking) nem változtatja meg álláspontjukat, sőt fordított eredményt hozhat - összegzi a kutatási eredményeket Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicstája. A legutóbbi vizsgálat a francia elnökválasztás egyik részlete alapján éppen erre meglepő következtetésre jutott.

Azok a szavazók, akik megismerték az álhírekkel szembeni valós tényeket, nagyobb eséllyel szavaztak volna az előbbieket terjesztő populista politikusra, mint korábban, mielőtt nem ismerték az adott üggyel kapcsolatos tényeket. A nagy kérdés ezek után az, mit tegyenek a mérsékelt politikusok, akik ezek szerint hiába próbálják győzködni a választókat arról, hogy populista ellenfeleik enyhén szólva eltúloznak bizonyos dolgokat?

A bevándorlás, mi más?

A párizsi közgazdászok, Oscar Barrera, Ekaterina Zhuravskava, Emeric Henry és az EBRD vezető elemzője, Sergei Guriev együttműködésével készült vizsgáltban 2840-en vettek részt. A kutatás egy állítássorozatra koncentrált, amelyet a bevándorlással kapcsolatban Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front államfőjelöltje tett a bevándorlással kapcsolatban a tavaszi elnökválasztás során.

A radikális nacionalista politikus azt monda, hogy az Európába érkező bevándorlók 99 százaléka férfi, aki hátra hagyta a családját, ezért inkább biztonsági kockázatot, mint hasznos munkaerőt jelent. Az érkezőknek csak öt százaléka van kapcsolatban valamilyen munkaadóval, következésképpen 95 százalékuk munkanélküli, aki segélyen él. Emellett a szíriai bevándorlókra utalva azt mondta, hogy a franciák is elhagyhatták volna a hazájukat a második világháborús náci megszállás idején, ám ehelyett harcoltak az országukért.

A tények ezzel szemben a következők. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a 2015-ben érkezetteknek 58 százaléka volt férfi. A párizsi statisztikai hivatal szerint a bevándorlók 54,8 százaléka rendelkezik munkával, míg a munkaképes körül franciák körében nagyon hasonló 56,3 százalék ez az arány. Munkanélküliségi rátájuk 18,1 százalék, míg a franciáké ennek fele, 9,1 százalék. A francia lakosság negyede vándorolt át az ország megszállt északi részéből a délibe a második világháború idején.

Négy csoport

A kutatók négy csoportra osztották a megkérdezetteket. Az elsőt csak Le Pen eredeti állításairól tájékoztatták, a másodikat emellett a tényekről is, a harmadikat csak az utóbbiakról, a negyediket egyikről sem. Szavazási hajlandóságukat e tájékoztató előtt és után mérték.

Az első és a második csoport tagjai körében hét százalékkal nőtt a Le Pent támogatók aránya. Ez összhangban van egy az USA-ban készült vizsgálat eredményével, amely Donald Trump elnök támogatottságát firtatta. Trump szavazói tudomásul vették a tényeket, szemben elnökük álhíreivel, ám nem vették komolyan azokat - derül ki a vizsgálatból.

A meglepetés

A francia felmérés azonban hozott egy meglepő eredmény is, nevezetesen a harmadik csoportban, tehát azok körében, akikkel csak a tényeket ismertették, szintén nőtt - 4,6 százalékkal - Le Pen támogatottsága. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az adott témában, azaz a bevándorlás ügyében a tények megismerése csak ráerősített arra a témára, amelyet a populista politikus akart a közbeszéd középpontjába tolni.

Egyes szavazók, akik nem is törődnek a bevándorlással, azzal szembesültek, hogy az érkezők többsége férfi és a bevándorlók munkanélküliségi rátája kétszerese a franciákénak. Nem volt szükség Le Pen ezekkel kapcsolatos erős túlzásaira ahhoz, hogy ez aggodalommal töltse el őket.

Magyarán a populista politikus csak olyasmire játszott rá, ami már a bevándorlókkal kapcsolatos sok rossz hír és előítélet nyomán beszivárgott az emberek tudatába, a már korábban ösztönös félelmeket ébresztett bennük.

Kell valaki

Mindezek alapján a kutatócsoport arra a nem meglepő következtetésre jutott, hogy a tények feltárása nem válasz a populizmusra. Nem elegendőek az újságírók fact-checking cikkei, hanem a valós adatokat be kell illeszteni egy alternatív napirendbe, tematikába azzal szemben, amelyet a populista politikusok ajánlanak és ezt az alternatívát egy hiteles, hatásos politikusnak kell képviselnie.

Ez feladja a leckét a mérsékelt politikai erőknek és politikusoknak, ám Bershidsky szerint nem csupán nekik, hanem a mainstream médiánál dolgozó, hozzá hasonló újságíróknak is. A szakmájuk szabályait követő médiamunkások objektivitásra törekszenek, kerülik a nyílt kiállást bármely politikus mellett. Amikor azonban megjelenik a színen egy olyan karizmatikus, szuggeráló populista, mint Trump, kevés lehet, ha csak a vele kapcsolatos tényekkel szembesítik az olvasóikat.

(A nyitókép forrása: Michael Reynolds, AFP)