Az Európai Bizottság pénteki bejelentése azt jelenti, hogy a kis- és kézműves kistermelők (első ízben ideértve a kis méretű, független almaborfőzdéket is) hozzáférést kapnak egy új, az egész EU-ra kiterjedő tanúsítási rendszerhez, amely megerősíti azon jogukat, hogy az EU egészében alacsonyabb adómértékek mellett értékesíthetnek.
A javaslat fellép az egyébként adómentességet élvező denaturált alkoholok hamisított italok előállításához való jogellenesé felhasználása ellen, amely a brüsszeli testület szerint a fogyasztók védelmét erősíti. Emellett a javaslat szerint az alacsonyabb alkoholtartalmú sörökre vonatkozó, kedvezményes adómértékkel járó küszöbérték is növekedni fog.
A bizottság egy egységes tanúsítási rendszerre tesz javaslatot, amely valamennyi uniós országban felismerhető, és amely megerősíti a független kistermelők helyzetét az EU-ban. Ez a testület reményei szerint csökkenteni fogja a kisebb termelők adminisztratív és megfelelési költségeit, akik bizonyos feltételek mellett kedvezményes jövedékiadót fizethetnek.
Biztosítja az almabor pontos és következetes osztályozását az Európai Unióban, mivel a szabályozás jelenlegi hiánya jelentős akadályt jelent azon kisüzemi almabortermelők számára, amelyek nem férnek hozzá a sört és szeszes italokat gyártó kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményes adómértékekhez.
Egyértelművé teszi a denaturált alkohol helyes gyártási eljárásait és feltételeit az EU-ban. Az ilyen, a jövedéki adó alól mentes alkoholt olyan termékek előállításához használják fel, mint a tisztítószerek, képernyőtisztítók, illatszerek és fagyállók. Ezt az adómentességet kihasználva egyes gyártók denaturált szesz felhasználásával hamisított alkoholt állítanak elő és értékesítenek, a fogyasztók egészségét veszélyeztetve. A bizottság egy olyan modern rendszer létrehozására tesz javaslatot egyes alkoholkészítményekkel kapcsolatos visszaélések bejelentésére, amelynek révén megakadályozható, hogy azokat denaturált szerként fel lehessen használni.
Leváltanák az egyes denaturált alkoholok szállításának nyomon követéséhez használt elavult, papíralapú eljárásokat, és kötelezővé tennék a jövedékitermék-szállítási és ellenőrzési rendszer (EMCS) használatát. Ez az online-rendszer megkönnyítené a nagy kockázatú termékek mozgásának valós időben történő nyomon követését, csökkentené a mentesség csalárd alkalmazását, és a fogyasztók számára is nagyobb védelmet biztosítana - áll a közleményben.
A bizottság javaslata továbbá a kedvezményes adómértékben részesülő alacsonyabb alkoholtartalmú söröknél az alkoholtartalom küszöbértékét 2,8-ról 3,5 százalékra növeli.
A brüsszeli testület javaslata a jövedéki adóra vonatkozó olyan általános intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek a kis- és középvállalatok (kkv) előtt álló akadályok megszüntetésére irányulnak. Így egyrészt a bizottság szerint a kkv-k is hozzáférhetnek az informatikai rendszerekhez, illetve megszünteti azt a kötelezettségüket, hogy adóképviselőket alkalmazzanak. Utóbbi azért lényeges, mert a tagállamok jelenleg ragaszkodhatnak ahhoz, hogy a jövedéki termékek távértékesítői adóképviselőket alkalmazzanak, ami a bizottság szerint pénzügyileg ellehetetlenítheti a jogszerű kereskedelmet.
A jövedéki adókból származó bevételek egyébként a nemzeti költségvetéseket illetik, és az adóbevételek mintegy 5-18 százalékát, illetve a tagállamok GDP-jének 2-5 százalékát teszik ki. Az uniós tagállamok szabadon dönthetnek a nemzeti adómértékekről, amennyiben azok megfelelnek az uniós minimum-küszöbértékeknek.
A kép forrása: Unsplash.