Ben Bernanke, a Fed korábbi elnöke október elején azt nyilatkozta, hogy a 2008-as válság során, majd azt követően is többször fontolóra vették, hogy zéró alá csökkentsék az irányadó kamatot az Egyesült Államokban. Azonban féltek attól, hogy ennek költségei az egész pénzügyi rendszerre nézve nagyobbak lesznek, mint a haszna, s végül elvetették az ötletet.

Úgy gondolták, hogy negatív kamatok mellett a pénzpiaci alapok nem tudnának megfelelően működni, a másik aggodalmuk az volt, hogy negatív kamatok mellett a szövetségi tartalékalapok működése is veszélybe kerülne. Azóta azonban - okulva az európai példákon - már másként gondolkodik a kérdésről.

A Fed szeptemberi kamatdöntő ülésén, ahol változatlanul hagyták a zéró közeli kamatokat, a jegyzőkönyv szerint a Nyíltpiaci Bizottságnak volt olyan tagja, aki 2016-ra már negatív kamatokat vizionált az Egyesült Államokban is.

Európában kipróbálták

A Bloomberg összefoglalója szerint azokban az európai országokban, ahol a jegybank bevezette a negatív kamatokat, eddig pozitívak a tapasztalatok, s a negatív kamatok korábban vélt kedvezőtlen hatásai egyelőre nem érvényesültek.

Korábban a több közgazdász is azért tartotta az irányadó kamat alsó határának a nullát, mivel ez alatt már a bankoknak kellene fizetniük a központi banknak azért, hogy ott elhelyezzék tartalékaikat, s az ügyfelek fizetnének a bankoknak azért, hogy betehessék a pénzüket. Az elmélet szerint ez ahhoz vezetne, hogy hatalmas betétkiáramlás indulna meg a bankokból, s mindenki inkább készpénzt tartana, semhogy fizessen a banknak a betételhelyezésért. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a fájdalomküszöb nem a nulla kamatoknál, hanem valahol alatta keresendő.

Dániában először 2012-ben csökkent az irányadó kamat nulla alá, s jelenleg is mínusz 0,75 százalékon áll. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a negatív kamatszint egészen 2017-ig megmaradhat az országban. Svájcban az év eleje óta áll mínusz 0,75 százalékon az irányadó kamat, Svédországban jelenleg mínusz 0,35 százalék.

Ezen országoknak persze egészen más céljai vannak a negatív kamatokkal, mint az Egyesült Államoknak. Dánia és Svájc elsősorban az országba történő hatalmas mértékű tőkebeáramlást és devizája nem kívánt felértékelődését próbálja meg megakadályozni a negatív kamatszinttel, míg a svéd jegybank elsődleges célja az infláció felpörgetése, azaz inkább előidézése.

A stratégiának egyelőre vannak sikerei. A dán koronának sikerült egyelőre a kívánt sávon belül maradnia az euróval szemben, s a kezdeti hatalmas felértékelődést követően a svájci frank is úgy tűnik, egy stabilabb sávban tud maradni. A svéd infláció egyelőre libikókázik.

Nem igazolódtak a félelmek

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a három országban a bankok vonakodtak áthárítani a negatív kamatokat hazai ügyfeleikre. Dániában ugyan nagyon lecsökkentek a betéti kamatok, s néhány bank megemelte szolgáltatásainak díjait, azonban a valóságban az emberek sosem szembesültek negatív kamatokkal - mondta a hírügynökségnek Jesper Rangvid, a Coppenhagen Business School pénzügyi tanszékének professzora. A svéd jegybank, a Riksbank friss tanulmánya szerint hasonló a helyzet Svédországban is. Svájcban pedig mindeddig egyetlen bank, az Alternative Bank Schweiz jelentette be, hogy januártól a lakossági betétekre díjat számít fel.

Egyik országban sincs nyoma annak, hogy megindult volna a készpénzbe való tömeges menekülés. A dán jegybank adatai szerint február 5-e óta, amióta az alapkamat rekordmélységbe süllyedt, összesen 28 milliárd koronával, azaz 4,3 milliárd dollárral emelkedett a lakossági betétek állománya. Ennek oka, hogy a készpénzt valahol tárolni kell, s ennek védelme pénzbe kerül - véli Rangvid. Szerinte a kamatoknak egészen mínusz 10 százalékig kellene csökkennie ahhoz, hogy az emberek elkezdjék otthon építgetni a saját széfjeiket.

Hasonló következtetésre jutott a svéd Riksbank tanulmánya is, igaz, ők nem jelöltek meg pontos szintet, amelynél az emberek tömeges elkezdenék kivonni pénzüket a bankokból a skandináv országban, ahol rendkívül nagy az elterjedtsége a készpénzkímélő fizetési módszereknek.

A gazdaságot sem dönti romba

A Bloomberg elemzése szerint egyelőre nincs olyan egységes hatás, amelyet mindhárom országban lehetne tapasztalni a negatív kamatok bevezetése óta. Dániában emelkedésnek indultak az eszközárak, ahogy ez emberek elkezdték a magasabb hozamú eszközöket keresni. A helyi részvénypiac leginkább a hazai spekulációnak köszönhetően kétszer akkorát emelkedett ebben az időszakban, mint a Stoxx Europe 600-as index.

Eközben az ingatlanárak emelkedni kezdtek, a legnagyobb helyi bank, a Danske Bank szakértői szerint már olyan magasságokba, amellyel Koppenhága a skandináv térség legkockázatosabb ingatlanbefektetési terepévé vált. A dán cégek eközben beruházásaikat 6 százalékkal növelték, a lakossági fogyasztás 5 százalékkal emelkedett.

Ugyanakkor Torsten Slok, a Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint a negatív kamatok rövid távon inkább a kockázatokat növelik, s a gazdaság élénkítése szempontjából hatásosabb lehet a kvantitatív lazítás.

Svájcban nem nagyon látni jelét az ingatlanpiac vagy a részvénypiac túlfűtöttségének, de a fogyasztás megugrásának sem. Thomas Jordan, a svájci jegybank kormányzója úgy nyilatkozott, látja a potenciálisan veszélyes mellékhatásait a negatív kamatoknak, de szerinte az egy nagyon fontos és megkerülhetetlen eleme a monetáris politikájuknak, melynek célja, hogy csökkentse a svájci frank vonzerejét a külföldiek számára.

Svédországban még korai lehet annak megítélése, hogy sikerült-e inflációt kreálni a negatív kamatok bevezetésével - írja az összefoglaló.

Elmaradt a betétkiáramlás

Mindhárom országban úgy csökkent negatív tartományba a kamatszint, hogy közben nem következett be jelentős lakossági betétkiáramlás. Ez értékes lecke a közgazdászoknak. Azonban Svájcban és Dániában egy igazán jelentős dolgot sikerült a negatív kamatokkal elérni: a két országnak ennek segítségével tudta menedzselni devizájuk árfolyamát az euróval szemben. Ez a siker viszont nem sok tanulsággal szolgál a Fed döntéshozói számára, ha a negatív kamat bevezetését fontolgatnák.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!