A német  infláció novemberben a várakozásokkal ellentétben nem pörgött fel, hanem változatlan, 2,4 százalékos szinten maradt. A Bloomberg és a Reuters által megkérdezett elemzők is ennél magasabbra, 2,6 százalékra számítottak és erre utaltak a nap elején közzétett tartományi adatok is, amelyek többségében a pénzromlás ütemének lassú emelkedéséről adtak tanúbizonyságot, de ebbe az irányba mutatott a korábban közölt spanyol adat is. 

A Destatis statisztikai hivatal szerint az élelmiszerárak mérséklődése ellensúlyozta az energiabázis hatását, ami magyarázatot adhat a kedvező folyamatra. Az eurózóna egészére gyorsulást vár a piac, e szerint ott 2,3 százalékos lehet az infláció az októberi 2 százalék után.

A kedvező német adat ismét erősítheti azokat a véleményeket, amelyek szerint az Európai Központi Bank idei utolsó, két hét múlva esedékes ülésén tovább farag majd kamatain, s folytatják ezt mindaddig, amíg el nem érik a 2 százalékos szintet. Az  EKB idén már három alkalommal csökkentette irányadó kamatait.

Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának tagja a héten azt Bloombergnek nyilatkozva kiemelte a szolgáltatási ágazatban tapasztalható, ragadós árnyomást, valamint a még mindig fennálló geopolitikai kockázatokat. A hitelfelvételi költségeket fokozatosan lehet csökkenteni az úgynevezett semleges szintre, amely nem ösztönzi és nem is korlátozza a gazdasági bővülést - mondta, ugyanakkor óva intett a túl drasztikus lépésektől, amelyek korlátozhatnák a jegybank jövőbeni mozgásterét.

Korábban a német központi bank, a Bundesbank arra számított, hogy a kedvezőtlen bázishatások miatt átmenetileg magasabb lehet az infláció az év végéig és 2025 elején, s a csökkenés csak tavasszal indul majd meg igazán.

Az eurózóna kamatai tovább csökkennek, mivel az infláció nagyrészt legyőzetett, és az amerikai kereskedelmi vámok által potenciálisan súlyosbított gyenge gazdasági növekedés lehet a következő nagy probléma a láthatáron - mondták kedden az Európai Központi Bank döntéshozói.

Az enyhébb monetáris poilitkát szorgalmazók csoportjába tartozó Mario Centeno, portugál jegybankfőnök szerint a gazdaság stagnál, és a kockázatok lefelé halmozódnak, a Donald Trump hivatalba lépő amerikai elnök által fenyegetett vámok pedig további lefelé mutató kockázatot jelentenek. Hét elején adott interjújában figyelmeztette az EKB-t, hogy ne halassza túlságosan a kamatcsökkentést, mert egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az infláció alulmúlja a célt.

Ezt a nézetet erősítette Luis de Guindos, az EKB alelnöke. Szerinte a növekedés kezd a bank legfőbb aggodalmává válni, és a vámok a kereskedelmi háborúk ördögi körének elindítását kockáztatják. A magas inflációval kapcsolatos aggodalmak tehát a gazdasági növekedésre helyeződtek át – hangsúlyozta szintén a hét elején.

-Amikor vámokat vetünk ki, fel kell készülnünk arra, hogy a másik fél megtorlást foganatosít, ami egy ördögi kört indíthat el. Végül ez kereskedelmi háborúvá fajulhat, ami rendkívül káros lenne a világgazdaságra nézve. Ez gyengítené a növekedést, felhajtaná az inflációt és hatással lenne a pénzügyi stabilitásra, ami mindenki számára „vesztes-vesztes” helyzetet eredményezne - mondta de Guindos.

Trump szerint Európa nagy árat fog fizetni azért, hogy évek óta kereskedelmi többletet termel az Egyesült Államokkal szemben, s a héten ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépését követően azonnal nagy vámokat vet ki országa három legfontosabb kereskedelmi partnerére, Kanadára, Mexikóra és Kínára.

Christine Lagarde az EKB elnöke mai, a Financial Times-ban megjelent interjújában úgy látta, a Trump által emlegetett vámokra válaszul az EU-nak nem megtorlással kéne válaszolnia, hanem tárgyalnia kellene. Ez ugyanis a legutóbbi Trump elnökség alatt is helyes stratégiának bizonyult. Erről bővebben itt írtunk.