Ez a jövő: elnéptelenedhet a magyar vidék

Jó ideje tart már az a folyamat, mely során a vidéki lakosság egyre inkább a városokban találja meg a számításait. Az ENSZ 2018-as kiadványa szerint ma már az emberiség 55 százaléka él városokban, ez a szám pedig 68 százalékra nőhet 2050-re. Mindez azt jelenti, hogy az évszázad közepére újabb 2,5 milliárd ember lesz városlakó.

Ezek a számok akkor igazán meghökkentően, ha tudjuk, hogy 1950-ben még csak 751 millióan éltek városokban világszerte - ez a szám nőtt 2018-ra 4,2 milliárdra. A jövőbeli növekedés 35 százalékát ugyanakkor mindössze három ország, India, Kína és Nigéria adja, így Indiában 416, Kínában 255, Nigériában pedig 189 millió lesz az urbanizált térségekben élők száma.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A 2018-as adatok alapján a legvárosiasabb környezet Észak-Amerikában van, ahol a lakosság 82 százaléka él városokban. A következő szereplő Latin-Amerika és a Karib-térség 81 százalékkal, majd Európa jön 74 százalékkal (Belgiumban például a lakosság 98, Hollandiában 90 százalék él városokban), aztán Óceánia 68 százalékkal. Az a két kontinens, ahol a jövőben nagy robbanás várható, egyelőre csak a sor végén van: Ázsia 50, Afrika 43 százalékkal. Ezek után nem meglepő, hogy ezen a két kontinensen él a legtöbb ember vidéken, azon belül is Indiában (893 millió fő) és Kínában (578 millió fő).

Az ENSZ adatai szerint Magyarországon 2014-ben 7 millió embert élt a városokban, míg 2050-ben 7,3 millió lesz majd. Bár ez nem jelent nagy számbeli növekedést, a lakosságszám jókora visszaesése miatt a jelenlegi 71 százalékos arány 82 százalékra növekszik. Érdekesség, hogy 1950-ben még csak a magyar lakosság alig több mint fele lakott a városokban (53 százalék).

Jönnek a megavárosok, de azért vannak kivételek

Jelenleg Tokió a legnépesebb város a Földön, hiszen az agglomerációjával együtt 37 millió lakosa van. Ettől azért jelentősen le van maradva a kínai Sanghaj a maga 29 milliójával, míg a képzeletbeli dobogóra két település, Mexikóváros és Sao Paulo fért fel 22 millió ott élővel.

Bár az előrejelzések szerint Tokió lakossága csökkenni fog, a világ legnagyobb részére éppen ellentétes folyamat lesz jellemző, így 2030-ra 43 - a mai 33-mal szemben - olyan úgynevezett megaváros jöhet létre, ahol meghaladja a tízmilliót a lélekszám.

A növekedés főleg a fejlődő térségeket érinti. Viszont vannak olyan területek is, ahol épp ellenkező irányba haladnak a folyamatok: ezek jellemzően azok az alacsony termelékenységű országok (főleg Ázsiában - Nagaszaki és Puszan - és Európában - Lengyelország, Románia, Ukrajna és Oroszország az ENSZ adatai szerint), ahol a lakosság száma összességében is stagnál vagy esetleg csökken. A gazdasági visszaesés vagy természeti katasztrófa ugyancsak olyan ok, amely miatt csökkenhet egy-egy területen a városban lakók száma.

India mindenek felett

Jelenleg a legtöbb GDP-t termelő városok közé New York, Tokió, Los Angeles és London tartozik. Bár a vezető helyüket ezek a városok még egy ideig meg fogják tartani, a lista módosulása vélhetően csak idő kérdése - írja az Oxford Economic kutatóintézet adataira hivatkozva a Világgazdasági Fórum.

Eszerint a top10 olyan város, amely 2019 és 2035 között a legnagyobb mértékben fogja tudni növelni a GDP-jét, kivétel nélkül Indiában lesz megtalálható.

A lista élén álló Surat gazdaságát a gyémántipar és ezáltal elfoglalt kereskedelmi központ pozíciója erősíti, de az utóbbi időben az IT-szektor is nagyot erősödött a terepülésen. Agra leginkább a Taj Mahal miatt híres, míg Bengalurút India Szilícium-völgyeként ismert a befektetők körében köszönhetően pezsgő tech és startup ökoszisztémájának. Haidarábád is leginkább technológiai központként ismert, de itt található az ország első Ikeája is.

Persze nem csak Indiából áll a világ, a gazdaságilag leggyorsabban növekvő település, amely nem az ázsiai óriásban található a kambodzsai főváros, Phnompen, ahol a szakértők szerint évente 8,1 százalékos növekedés lesz várható. Az afrikai kontinens legjobban szereplője pedig a tanzániai, Indiai óceán partján található kereskedelmi központ, Dar es-Salaam lesz évi 7,8 százalékos GDP-növekedéssel.

A tanulmány 780 város jövőbeli teljesítményét hasonlította össze, ezek átlagosan évente 2,8 százalékkal fognak növekedni 2035-ig. Mivel a világgazdaság eközben vélhetően 2,6 százalékkal bővül évente, ezért a kutatók szerint a városok lehetnek a jövő növekedésének kulcsai.

Bár a 2035-ra prognosztizált listán még úgynevezett nyugati városok vannak az élen, ám ez nem sokáig lesz így. Az előrejelzés szerint ugyanis az ázsiai városok összesített GDP-je 2027-re utoléri az észak-amerikai és európai városok összesített eredményét, míg 2035-re 17 százalékkal magasabb is lesz annál.

Az, hogy a keleti városok közül Sanghaj van az élen, annyiban nem meglepő, hogy a városban sokkal liberálisabb és szabadpiacot támogató gazdaság van, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal. Ezt erősítené Kína is, egyfajta ázsiai pénzügyi központot hoznának létre a településen.