Nyolcórás sztrájkot tartottak csütörtökön az olasz vasúti alkalmazottak egy kedden történt halálos baleset miatt. A munkabeszüntetéssel – amelyet szerda este jelentettek be – az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet az infrastrukturális fejlesztések szükségességére.

A baleset Corigliano Rossanóban, Cosenza tartományban történt, egy vasúti átjárónál ütközött egymással egy vonat és egy teherautó. Az ügy kivizsgálása még folyamatban van, annyit lehet tudni, hogy a teherautó a síneken rekedt, a vonat pedig körülbelül 130 km/órás sebességgel szaladt bele. A vonatvezető, egy 61 éves olasz nő és a teherautó vezetője, egy 24 éves marokkói férfi is életét vesztette.

Az elmúlt három hónapban ez már a második halálos vasúti baleset volt  az országban. Augusztus végén öt vasúti karbantartó halt meg, amikor egy késő esti vonat áthajtott az észak-olaszországi Brandizzón.

Évek óta jelezzük rendre, hogy veszélyesek a vasúti átjárók, követeljük ezek teljes megszüntetését

– idézi a La Stampa olasz lap a Filt Cgil, Fit Cisl, Uiltrasporti, Ugl Ferrovieri, Orsa trasporti és a Fast Confsal szakszervezetek vezetőit.

A kabinet adott is meg nem is

Az Olaszország-szakértő elmondta, az olasz vasúti infrastruktúra valójában nagyon kettős képet mutat.

Van a hagyományos része a vasúti rendszernek, amely bizonyos részeken – elsősorban Dél-Olaszországban – kissé elhanyagolt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor van két – egy állami és egy magán tulajdonú – nagysebességű vasúti hálózatuk is, amely szinte az egész országot lefedi, Torinótól egészen Calabriáig és Udinétől Leccéig megy, ez pedig egy meglehetősen korszerű rendszer. A Trenitalia és az Italo vonatainak végsebessége 250-300 km/óra

– nyilatkozta az Economxnak Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője.

A tüntetőkkel abban az olasz kormány is egyetért, hogy a vasúti hálózat egyes elemei modernizálásra szorulnak. A keddi baleset másnapján ezért

úgy döntöttek, hogy 500 millió eurót különítenek el az ország vasúti biztonsági rendszerek korszerűsítésére.

Az már másik kérdés, hogy ez az összeg valójában mire elég, mikor egy kifejezetten nagy volumenű, országos projektről lenne szó. Még maga Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter is úgy fogalmazott „prioritásként kell kezelni, hogy milliárdos befektetések révén váljon modernebbé és biztonságosabbá a vasúti hálózat”.

Az 500 millió euró nyilvánvalóan messze van a milliárdoktól, Molnár Anna szerint azonban jelenleg meg van kötve a kormány keze.

Költségvetési kötöttségek

Az olasz kormány a közelmúltban újonnan bevezetett jóléti intézkedések miatt emelte ősszel az idei és a jövő évi költségvetési deficitre vonatkozó prognózisát. Azzal számolnak, hogy az uniós elvárásoknak, amelyek szerint a GDP-arányos költségvetési hiány nem érheti el a 3 százalékot, 2026-ra tudnak majd megfelelni. Olaszország 2022-ben 8 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet produkált.

A korábban várt 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány helyett immár 5,3 százalékos deficittel kalkulálnak az idei évben. Jövőre pedig a 2023-as hiánynál kisebbet, 4,3 százalékosat céloznak be, ám a korábban kitűzött 3,7 százalékhoz képest ez is emelkedett.

Az uniós elvárások miatt törekedni kell arra a kormánynak, hogy a költségvetési hiányt fokozatosan csökkentse. Mindeközben sok mindenre lehetne és kellene is költeniük, így óvatos egyensúlyozásra kényszerülnek

– magyarázta Molnár Anna.

A kabinet egyébként beemelt egy részben vasúti projektet is a 2024-es költségvetési tervekbe: a messinai híd megépítésének előkészítésére 780 millió eurót különítettek el. A 3666 méter hosszúra megálmodott függőhíd terve nem éppen mai: 2003-ban vetette fel először még a Silvio Berlusconi-vezette kormány, hogy szükség lenne rá.

Az elképzelés azonban megosztja az olasz társadalmat. Két kritikát hoznak fel legtöbbször a megépítésével szemben:

  • sokan tájvédelmi szempontból nem tartják jó ötletnek a megépítését;
  • míg mások biztonsági aggályokat emlegetnek, a közelben ugyanis sok a tűzhányó, így gyakoriak a földmozgások is.

Példát mutattak a görögök

Halálos vonatbalesetet követő tiltakozásra sor került idén Görögországban is. Ott még február végén történt egy 43 ember halálát okozó ütközés. Egy Athénból az ország északi részébe, Szalonikibe tartó személyvonat és a Szalonikiből Láriszába tartó tehervonat futott egymásba, mintegy 160 kilométer per órás sebességgel. Több kocsi kisiklott, legalább három lángba borult. A személyvonat 350 utasának többsége huszonéves diák volt, akik a görögkeleti böjt ünnepről tartottak hazafelé.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök emberi hibáról beszélt. A közlekedési miniszter mellett a nemzeti vasúti társaság több vezetője is lemondott. Egy állomásfőnököt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádoltak meg, a vasúti szakszervezet azonban sztrájkkal nyomatékosította álláspontját, miszerint a baleset oka az elhanyagolt hálózat volt.

A vasúti rendszer hiányosságai a közelmúltban Magyarországon is gerjesztettek pár vitát. Vitézy Dávid, közlekedési szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár úgy fogalmazott:

az intézményes szakmai kontroll lényegében megszűnt a MÁV működése fölött.

Az osztrák vasút, az ÖBB a vágányzár első két hetének tapasztalatai és többszöri figyelmeztetés után úgy döntött: levágja a magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról és kettévágja Bécsben a Linz, Salzburg, München fele továbbmenő budapesti Railjet vonatokat.

Az ÖBB a magyar késések miatt határozott így, ezek pedig szakértők szerint az infrastrukturális helyzetre vezethetők vissza. Egyes szakaszokon ugyanis muszáj volt korlátozni a vonatok sebességét.