Venezuela politikai ellenzéke az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul egy eszközvédelmi megoldásért, amivel megóvná az ország értékes energetikai cégét a hitelezőktől. Az Egyesült Államokban működő Citgo Venezuela külpiaci "koronaékszere", így egyértelmű célpontja lehet az olajban gazdag, ezzel együtt kilátástalan gazdasági válságban lévő dél-amerikai ország hitelezőinek.
A Reuters beszámolója szerint a terv az ENSZ biztonsági tanácsának egy 2003-as lépésére támaszkodna precedensként, amikor is Irak külföldi vagyonait vették zárolás alá az Egyesült Államok katonai támadását követően. Az intézkedés célja az volt, hogy a későbbiekben maradjanak források a gazdaságot újjáépíteni.
Az ötletet akkor vetik fel, amikor is Venezuela számára egy komoly, 913 millió dolláros lejárat közeleg, és nincs egyértelmű vezetése az országnak. Nicolas Maduró elnököt az Egyesült Államok szankciókkal szorítaná ki, az ellenzéki, magát elnöknek tekintő Juan Guaidót pedig Kína és Oroszország utasítja el, mindkét országnak szavazati joga van az ENSZ biztonsági tanácsában.
Az USA szankciói megakadályozzák Maduró kormányát abban, hogy kifizesse az esedékes lejáratot, míg az ellenzéknek nem tisztázott, hogy milyen hozzáférési lehetőségei vannak a venezuelai állami vagyonhoz.
Messze nem egyértelmű, hogy milyen reakciót kap a felvetés, ami a hírügynökség szerint a jövő héten napirendre kerülhet az ENSZ közgyűlésén New Yorkban. Ott Maduró és Guaido is magának igyekszik majd ismét megnyerni minél több ország támogatását, egyben a gazdasági válság enyhítése érdekben lobbizni.
A Madurót támogató országoknak is érdeke, hogy megóvják Venezuela vagyonát a mostani politikai vezetést követő időkre, és az USA sem biztos, hogy egyértelműen támogató lesz, amennyiben Donald Trump elnök konzervatívabb tanácsadói elérik, hogy távol maradjanak a piaci folyamatoktól, így a Citgo sorsáról is nehéz egyértelmű jóslatot adni.