Eseménydús évet zárunk ismét, számos tényező befolyásolta a világgazdasági folyamatokat. Elég csak arra gondolni, hogy folytatódott az orosz-ukrán háború, ez pedig az Ukrajnának nyújtott támogatásokon túl egyéb területeken is konfliktusokhoz vezetett.

A tagállamok vezetői között például nem volt konszenzus azzal kapcsolatban, miként kezeljék az Ukrajnából beáramló gabonaszállítmányok káros piaci hatásait. Az Európai Bizottság végül nem hosszabbította meg az ukrán mezőgazdasági termékekre bevezetett, szeptember 15-ig érvényben lévő behozatali tilalmat.

Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia ugyanakkor nemzeti hatáskörben fenntartotta a korlátozást.

Októberben aztán újabb fegyveres konfliktus bontakozott ki, miután az Izraelbe betörő palesztin szélsőségesek több mint hétszáz izraelit öltek meg.

Franciaország a régóta tervezett – és egyre csak halogatott – nyugdíjreform parlamenti elfogadása miatt került szorult helyzetbe. A lakosság sorozatos tüntetésekkel jelezte, nem nyugodnak bele abba, hogy 62 évről 64-re emelik a nyugdíjkorhatárt. 

Törökországban ellenben jócskán – és az előzetes várakozásokkal ellentétben – hozott magával gazdasági fordulatokat az, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök ismét megnyerte a választásokat. Talán a török ellenzék megerősödésének köszönhető, hogy az államfő újraválasztása óta több területen is módosított a stratégiáján. Jelezte, hogy szeretne visszatérni egy szokványos, máshol bevált gazdaságpolitikához, ahol az állam nem költekezik túl: ehhez nem bocsátanak ki fedezetlen pénzt és hagyják a devizaárfolyamot szabadon alakulni, hogy a folyó fizetési mérleg is egyensúlyba kerüljön.

Minden jel arra utal, hogy a Törökország élén állók valóban másképp állnak már a gazdasági dilemmákhoz, mint korábban: a török jegybank például emelt az alapkamaton, hogy sok év után leszámoljanak az inflációval.

Az év legmeghatározóbb eseményei és témái

Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa az Economx kérésére összeállított egy top5-ös listát azokkal a témákkal és eseményekkel, amelyek szerinte a legnagyobb hatást gyakorolták idén a világgazdaságra. A Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa a következőket emelte ki:

1. Mesterséges intelligencia

„A ChatGPT-t az OpenAI 2022 novemberében indította útjára, azonban a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok versenye 2023-ban bontakozott ki, miután más szereplők is megjelentek, mint például a Google Bard, vagy az Elon Muskhoz köthető Grok. Jelentős előrehaladások történtek továbbá a GAI (generatív mesterséges intelligencia) területén, ami a szövegek, képek, illetve bármilyen más audio- vagy videótartalmak betanított adatok alapján történő generálását jelenti. A mesterséges intelligencia, a robotizáció, az ipar 4.0 (és részben az ipar 5.0) vívmányai az élet szinte minden területén változásokat hoznak” – mondta a szakértő.

A mesterséges intelligencia térnyerését az Economx szerkesztősége is olyannyira jelentősnek látta, hogy ősszel AI Summit 2023 néven rendeztünk konferenciát.

2. Amerikai bankcsődök

Márciusban két úttörő bank is megroggyant, piaci pánikot keltve ezzel. Sokakban felelevenedtek a 2008-as emlékek. Zuhantak világszerte az állampapírhozamok, estek a részvények, valamint az olaj ára is.

A márciusi amerikai bankcsődök jelentősen növelték a bizonytalanságot a pénzpiacokon, és a bankpánikon keresztül felmerült a tovagyűrűzés veszélye. A problémák esetleges eszkalálódását a bizalom megingása mellett a magas kamatkörnyezet és az alacsonyabb eszközárak, valamint a bankok szerkezeti gyengeségei jelentették. A jegybank és a kormányzat megfelelő válaszlépései azonban egy időre megakadályozták a tovagyűrűzést

– magyarázta Czeczeli Vivien.

3. Chipháború

Az Egyesült Államok az elmúlt évek során egyre több technológiai korlátozást vezetett be Kínával szemben, ez pedig 2023-ban a chipháború formájában csúcsosodott ki – mutatott rá a szakértő. „Ennek jelentősége a technológiai verseny, ehhez kapcsolódóan a technológiai vezető szerep megszerzése, továbbá a különféle technológiai vívmányok katonai célú felhasználása, valamint a geopolitikai feszültségek növekedésében is jelentősége van.”

4. Világgazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok növekvő száma

Czeczeli Vivien szerint idén látványosan megugrott a bizonytalansági szint a világgazdaságban.

„Ennek okai sokrétűek: magas adósságszintek, már csökkenő, de a megelőző időszakokhoz képest még mindig magasabb inflációs ráták, geopolitikai feszültségek, ellátási láncokban történő változások”

– mondta.  

 5. Dedollarizáció

Utolsó pontként az adjunktus a dedollarizáció egyre hangsúlyosabb jelenségét, az amerikai dollár nemzetközi fizetésekben való háttérbe szorulását említette.

Bár egyelőre drámai változás nem történt e téren, mindenképp megfigyelhetőek fontos elmozdulások, egyfelől például a kínai jüan alapú tranzakciók számának megnövekedése terén, másfelől pedig a CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek előretörése kapcsán várhatóak esetlegesen fontos fejlemények, ami a pénzügyi rendszer jelentős átalakulását vonná maga után

– magyarázta.