A globális világgazdaság alapvetően az egész világot behálózó gazdasági rendszert jelenti, de ma már minden nap találkozunk ennek a szimbólumaival, mint például a nemzetközi vállalatok, az üzlethálózatok, vagy azok a termékek, amelyek a Föld legkülönbözőbb pontjain elérhetőek és használják, fogyasztják az emberek.

A globalizáció régi modellje azonban átalakulóban van, ezért új megközelítésre van szükség az államok és a régiók számára. A nemzeteknek ehhez új gazdasági stratégiákat is ki kell alakítaniuk, ráadásul nemzetközi kapcsolataikat is újra kell gondolniuk – erről beszélt Hilton L. Root, a George Mason Egyetem közpolitikai professzora a Budapest Lectures programsorozat eseményén.

Kapcsolódó

Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a világ egymástól távol lévő területei ne kapcsolódjanak egymáshoz, ez nem is fog változni. Az átalakulás ehelyett a gazdasági szerepeket és nagyhatalmakat alakíthatja át.

A nyugat inkább individualista, míg a keleti pólus inkább kollektivista gazdaságra rendezkedett be – ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az átalakuláskor sem.

Kiemelte: szerinte Kína jelentősége csökkenhet a jövőben, mert nem rendelkeznek jól kiépült, vagy megfelelő hálózattal, ráadásul nem túl nagy a fiskális kapacitásuk sem. Érdekes módon az ország vezető gazdasági szerepe ellenére kapacitásban és állami bevételekben évtizedek óta megelőzik Kínát az európai államok. A keleti ország azért kerülhet veszélybe, mert „önveszélyeztető gazdaságpolitikát folytat” – fejtette ki a szakértő lapunk kérdésére válaszolva.

A következő években jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a kormányoknak a globalizáció okozta nehezített pályán.

Az egyik legnagyobb probléma a „friendshoring” lehet, ami az üzleti érdekeltségek áthelyeződését jelenti a baráti országokba, ahol a két regnáló kormány világnézetei egyeznek.

Történelmi ghosting

Tavaly február végén rohanta le Oroszország Ukrajnát, amelynek hatására sorra születtek az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók, ahogy vonultak ki az amerikai és az európai márkák is az orosz piacról. Ezt történelmi ghostingnak is nevezhetjük egyébként, a cégek kivonulásainak hatása pedig szinte a világ összes országában érezhető volt – ahol bevezettek szankciókat azért, ahol nem, ott pedig azért volt gazdasági következménye az orosz-ukrán háborúnak.

A „reshoring” is nagyon veszélyes folyamat, ez pedig a feldolgozóipari üzemek visszatelepítését jelenti a feltörekvő régiókból az iparosodott országokba. Az értékláncok újrarendezését a geopolitikai összefüggések, a Covid19-járvány és a klímaváltozás lassításával kapcsolatos vállalások is szükségessé teszik. Egyre több országban jelent meg a stratégiai ágazatok „reshoringjának” erősítése és a külföldről – ezáltal a függőségről – való leválás is.

A jelenlegi folyamatok a világkereskedelmi forgalom széttöredezéséhez vezetnek, és veszélyeztetik a fejlődő országokban beindult növekedést – figyelmeztetett nemrég a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is.

„Vannak korai jelei a globális árucsere-forgalom széthullásának, ami még nem nagymértékű ugyan, de egy veszélyes tendencia kialakulását jelzi, ami végül nagyon költségesnek bizonyulhat” – mondta Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO főigazgatója.

 

Kína bosszújától tartanak a német autógyártók

Robert Habeck gazdasági miniszter elismerte a francia-német érdekellentétet a kínai elektromos járművek elleni uniós szubvencióellenes vizsgálat kapcsán. Franciaország, amely határozottan szorgalmazta a kínai e-járművekkel kapcsolatos uniós vizsgálatot, sokkal kevesebb autót értékesít Kínában, mint a német autógyártók. Bővebben --->