Először ültek le tévévitára egymással szemben a szeptember 20-ai rendkívüli parlamenti választáson induló görögországi pártok vezetői szerdán, ám néhány órával korábban kaptak egy világos üzentet Strasbourgból, az Európai Parlament székhelyéről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a képviselők előtt elmondott beszédében leszögezte: az EU vezető testületei és államai nem tartják bent mindenáron Görögországot a közös európai valutát használó országok közösségében.

Juncker figyelmeztette a dél-európai ország politikusait, hogy nem fognak rugalmasságot tanúsítani a nyáron elfogadott 86 milliárd eurós harmadik segélyprogram feltételeinek betartatásában. Bármilyen új kormány alakul is az országban, annak végre kell hajtania a csomagban foglaltakat. Az EU azt várja a majdani görög vezetéstől, hogy tartsa magát a megállapodáshoz függetlenül attól, hogy azt esetleg egy más színezetű kormány írta alá.

Hat éve először

Utoljára a 2009. őszi parlamenti választás előtt tartottak tévévitát Görögországban (az ezt követően hatalomra került baloldali kormány volt kénytelen beismerni, hogy a politikai elit másfél évtizeden át elrejtette a költségvetési hiányt), pedig azóta négy kormánya volt az országnak és három hasonló szavazáson, illetve egy referendumon járult az urnák elé az ország népe. A szócsatában minden olyan politikai erő első embere megszólalt, amelynek esélye van átlépni a parlamentbe jutás háromszázalékos küszöbét, kivéve az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali pártot.

Alekszisz Ciprasz volt kormányfő, a baloldali Sziriza elnöke, aki korábbi politikájához képest 180 fokot fordulva júliusban aláírta az újabb megszorításokat tartalmazó harmadik hitelcsomagot, azzal magyarázta pálfordulását, hogy így tudták "stabilizálni" a gazdaságot.

Az vitáról tudósító ekathimerini.com hírportál időzőjelek között hozta a stabilizálni szót - ezzel utalhatott arra, hogy például a június végén életbe léptetett pénzfelvételi és átutalási korlátozások még most is érvényben vannak, ami nem éppen a gazdaság stabilitásának jele.

Voltak hibák

Ciprasz elismerte, hogy nyolc hónapos kormányzásuk alatt elkövettek hibákat. Azzal védekezett, hogy a Sziriza - szemben a 2012 júniusa és 2015 januárja között kormányzó koalíciót vezető konzervatív Új Demokráciával - keményen alkudozott a hitelezőkkel. Nem pusztán teljesítette azok elvárásait.

A vitát vezető újságíróktól kapott egy keresztkérdést a gyűlölt ingatlanadóval (ENFIA) kapcsolatban. Ezt még a hárommal ezelőtti kormány vezette be a költségvetési bevételek növelése céljából. Minden lakásra kivetik méretétől, értékétől és a benne lakók jövedelmétől függetlenül, és hogy ne lehessen kibújni alóla, a villanyszámlákhoz csapva, azzal egy csekken kell befizetni.

Ciprasz ellenzéki politikusként arra szólította fel az embereket, hogy tagadják meg az ingatlanadó fizetését és azt ígérte, hogy hatalomra kerülve eltörlik ezt a közterhet. Az utóbbiból nem lett semmi, arra a kérdésre, hogy ő befizette-e ingatlanadóját, nem felelt. Viszont nevetségesnek nevezte az adót, amelyet, ha újraválasztják, el fognak törölni.

Végül visszautasította azt a vádat, hogy a bevándorlási válság a Sziriza-kormány alatt súlyosbodott volna, mert hozzá nem értő módon kezelték. A krízis szerinte globális probléma, ami ennek megfelelő megoldást kíván.

Nem hagytak bennünket!

Evangelosz Meimarakisz, az Új Demokrácia - azaz az elmúlt nyolc hónap legnagyobb ellenzéki pártja - vezetője úgy véli, hogy szemben a Szirizával, amely egészen mást csinált, mint amire a választók felhatalmazták, ők legalább őszinték voltak. Nem ígérték meg, hogy szakítanak a hitelezőkkel, mert tudták, hogy ezt nem lehet betartani.

Emellett azzal vádolta a volt Sziriza-kormányt, hogy megakasztotta a görög gazdaság fellendülését. Amikor januárban átadtuk a kormányzást, sokkal jobb állapotban volt a gazdaság (a költségvetés például elsődleges, adósságtörlesztés nélkül számolt többletet produkált), mint most - fejtegette, és ezzel nehéz lenne vitatkozni.

Miért nem beszélgetünk?

Az Új Demokrácia és a mérsékelt baloldali Paszok közös kormányzását erőszakosan megszakították, mielőtt beértek volna a gyümölcsei - utalt arra, hogy a januári szavazás is rendkívüli választás volt. (A korábbi parlamentben az akkor ellenzéki Sziriza szavazatai nélkül nem volt meg a kétharmados többség az új államfő megválasztásához, ezért az alkotmány előírásának megfelelően parlamenti választást kellett kiírni.)

Meimarakisz elismételte a hét elején bejelentett szándékát, hogy ha az Új Demokrácia győz, akkor megpróbál széles bázisra épülő koalíciót kialakítani. Megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy Ciprasz megtagadta, hogy találkozzanak és tárgyaljanak erről a lehetőségről. A két párt továbbra is fej fej mellett halad a közvélemény-kutatások szerint és Meimarakisz népszerűsége közelít Cipraszéhoz. Utóbbinak néhány hete még nem volt riválisa politikustársai között.

Kétféle Grexit

A kisebb pártok vezetői kompromisszumkészségüket hangsúlyozták. A nacionalista Független Görögök - a Sziriza volt koalíciós partnere - elnöke az ENFIA megtartásáért szórt hamut a fejére. A Paszok elnök asszonya jelezte, hogy akármelyik nagy párt győz kiváló koalíciós partnerek lehetnek, mert óriási kormányzási tapasztalatokkal rendelkeznek. (Az elmúlt 35 év egyik nagy pártja Görögországban a Paszok volt, ám 2010-ben és 2011-2012-ben rá hárult az első két megszorítási hullám elfogadtatása, ami leamortizálta népszerűségüket.)

A Szirizából kivált keményvonalasok új pártja, a Népi Egység vezetője, Panajiotisz Lafazanisz volt gazdasági miniszter védhetőnek tartja azt az álláspontjukat, hogy Görögország jobban járna a drachma visszahozatalával. Szerinte a megszorítások jelentik a katasztrófát, nem a Grexit. Felszólította a stabil 5-6 százalékos támogatást élvező kommunista pártot, hogy egyesítsék erőiket, ám azt a választ kapta, hogy a kommunisták Grexit terve egészen más, mint az övék.