Egy nemrégiben készült ENSZ jelentés arra figyelmeztetett, hogy világszerte egyre nagyobb veszély fenyegeti a vízkészleteket a vámpírszerű túlfogyasztás miatt. Az ausztriai Grazi Műszaki Egyetem friss tanulmánya is kimutatta, hogy Európában 2018 óta szárazság uralkodik, a kutatók szerint a vízhelyzet mostanra nagyon bizonytalanná vált – számolt be az Euronews.

A kontinens országai még a tél folyamán is vízhiánnyal küszködtek, ezért az amúgy is fogyatkozó készletek nem tudtak helyreállni ebben a jellemzően csapadékos időszakban sem. Észak-Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban is aggodalomra ad okot a helyzet az emberi felhasználásra, a mezőgazdaságra és az energiatermelésre szánt vízellátás tekintetében – olvasható az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) az európai aszályokról szóló legfrissebb jelentésében.

A JRC szerint Európa és a mediterrán térség idén is szélsőséges nyarat élhet át: az Európai Bizottság azt állítja, hogy a nyár még szárazabb lehet, mint a korábbi években, és az elkövetkező hetek csapadékmennyisége döntő fontosságú a történések szempontjából.

Locsolni tilos, és lehetetlen

A tavalyi szárazság idején Franciaország szinte valamennyi megyéjét érintette a vízkorlátozás, és  több mint 700 településnek nehézségei voltak az ivóvízellátással is. 

Ez idén sem lesz másként, már több tartományban elrendelték az aszályriasztást, és folyamatosan ösztönzik a lakosokat, hogy takarékoskodjanak a rendelkezésre álló vízzel. Ezeken a területeken élőknek tilos locsolni a pázsitot, feltölteni az úszómedencét, vagy öntözni a termésüket.

Christophe Béchu francia környezetvédelmi miniszter az év elején bejelentette, hogy a kormány a válságra való tekintettel aszályellenes terven dolgozik. Elmondta, hogy a napi 150 literes átlagos vízfogyasztás fejenként nem fenntartható, és felszólított minden iparágat, hogy csökkentsék a vízfelhasználást, illetve felhívta a figyelmet a korlátozások bevezetésének szükségességére is.

Spanyolországban is tombol a szárazság, a szinte teljesen csapadékmentes tél után az ország északkeleti részén rendkívüli mértékű lett az aszály. Az egyik leginkább szenvedő régió Katalónia, mivel a Sau víztározó teljes kapacitásának 9 százalékán áll, és a Barcelona területén élő hatmillió ember ivóvize is veszélyben van. Több településnek már most olyan alacsony a tartaléka, hogy tartálykocsik szállítanak vizet a lakosságnak.

Tavaly a katalóniai Baix Penedèsben található Bonastre településen az emberek naponta mindössze négy órán át használhatták a vizet, és bár jelenleg nincsenek korlátozások, a lakosok már beletörődtek abba, hogy visszatér a tavaly nyáron tapasztalt helyzet.

A helyiek aggodalmát megerősítve a városi tanács levelet küldött a lakosságnak, amelyben arra kérte őket, hogy csökkentsék a fogyasztásukat, és ne töltsék meg a medencéiket. Hozzátették, hogy ha a helyzet tovább romlik, ismét vízkorlátozást vezetnek be.

Hasonló a helyzet Olaszországban is, mióta Pó folyó vízszintje rekordalacsonyra esett: a folyó mentén élő helyiek többnyire 10 méter mély kutakból nyerik a vizet, idén viszont attól tartanak, hogy a kutak kiszáradnak a talajvíz csökkenése miatt.

Ez komoly megélhetési problémát jelenthet környéken élők számára, hiszen csak így juthatnak vízhez, és kút nélkül az állattartás, és a termelés sem kivitelezhető.

Tavaly az olasz vízszolgáltatók nem csak a vízhasználat módját korlátozták, de napszakok szerint is beosztották, így a lakosok csak bizonyos időpontokban tölthették fel a tartályaikat. Egyes régiókban szinte teljesen elfogyott a növények öntözéséhez szükséges víz, ami komoly veszélyt jelentett az élelmiszerellátásra. A helyzet azóta csak romlott, így a lakosok jogosan aggódnak a vízellátást és a korlátozásokat illetően.

Nem a csapadékhiány az egyetlen probléma

Az Olasz Nemzeti Statisztikai Intézet (ISTAT) szerint Olaszország több ivóvizet merít tavaiból, folyóiból és víztározóiból, mint bármely más ország az Európai Unióban, így jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis miért nem jutnak elegendő vízhez a helyiek.

Csakhogy az ISTAT azt is kimutatta, hogy az olasz vízvezetékek 2020-ban a szállított vízmennyiség 42 százalékát veszítették el szivárgások miatt.

A tavalyi példátlan vészhelyzet után Olaszország nem engedheti meg magának, hogy elpazarolja a rendelkezésére álló vizet, ezért Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy egy nemzeti vízügyi terv megalkotásán dolgoznak. Ez magában foglalná az infrastruktúra fejlesztését, és egy figyelemfelkeltő kampányt az erőforrásokkal való takarékosság szükségességéről.

Gilberto Pichetto Fratin környezetvédelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban azt mondta, hogy a kormány egy 7,8 milliárd eurós csomagot is előkészít hogy segítsen az országnak a vízválság kezelésében.