Az Egyesült Államok kormánya el akarja téríteni Oroszországot attól, hogy elmélyítse energetikai együttműködését Kínával, ennek érdekében kész rugalmasan kezelni Európa és Oroszország energetikai együttműködését – mondta Daniel Yergin, az IHS Markit tanácsadó cég elnökhelyettese a CNBC-nek nyilatkozva. Ezzel kommentálta azt a hírt, hogy Washington először szankciókat jelentett be az északi áramlat 2. gázvezeték építésében részt vevő egyik legnagyobb vállalat ellen, majd egy nappal később vissza is vonta azokat.
Az északi áramlat 2., amely az Oroszországot és Németországot közvetlen gázvezetékkel köti össze, régóta csípi az amerikai döntéshozók szemét, mert úgy vélik, hogy növeli Európa kiszolgáltatottságát az orosz energiahordozó-importnak. Az amerikai gesztus részben közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz államfőnek is szólhatott, hiszen a korlátozások a német cég vezérigazgatóját, Matthias Warnigot is sújtották volna, aki Putyin egyik szövetségese. Szergej Rjábkov orosz külügyminiszter-helyettes válaszul jelezte, hogy az ügy segíti a két ország viszonyának normalizálását.
Yergin szerint ezzel a húzással egyfajta „olajágat” nyújtanak át az amerikaiak az oroszoknak, amit azért tesznek, hogy rávegyék őket, ne bővítsék tovább a Kínával folytatott energetikai együttműködésüket. Az orosz-kínai kapcsolatok az elmúlt években bővültek, gazdasági, politikai, védelmi ügyekben és még az űrkutatás területén is, miközben Putyin a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozás után egyre jobban szembe került a Nyugattal. Az orosz államfő és kínai kollégája, Hszi Csin-ping egyaránt az abszolút szuverenitás híve, azaz ellenfele a többoldalú, nemzetközi szervezetekben történő kapcsolatépítésnek.
Hosszabb távú érdek
Joe Biden amerikai elnök hazai pályáján vélhetően konfliktust vállalt azzal, hogy az északi áramlat ügyében a kesztyűs kéz politikáját folytatja, ugyanis a Kongresszus demokrata és republikánus oldala közötti ritka konszenzusok egyike, hogy Oroszországot szankciókkal kell sújtani. Részben azért egységesek a kormánypárti és ellenzéki politikusok, mert az oroszok a közösségi médiában érezhetően belefolynak az amerikai belpolitikai csatározásokba, részben mert a gázvezeték megkerüli Kelet-Közép-Európát, megfosztva például a régiós országokat a gáztranzitbevételektől.
A washingtoni kormány ugyan jelezte, hogy továbbra is ellenzi az északi áramlat 2-t, de Yergin szerint a Biden-adminiszteráció felismerte, hogy nem lehet Európából kiszorítani az orosz gázt, csak az a kérdés, hogy keletről nyugatra vagy északról délre áramlik-e. Ráadásul szükség szerint nyugatról keletre áramolva juthat belőle a kelet-közép-európai kis államoknak, mérsékelve kiszolgáltatottságukat az orosz medvének. Végül az amerikai gesztus javítja az amerikai-német kapcsolatokat, mert Washington mégsem bánik úgy Berlinnel, mint egy rossz apuka, aki kifenekeli gyermekét, ha olyat tesz, ami nem tetszik neki.