Korábban már részletesen foglalkoztunk az Oroszországra kivethető szankciókkal, így például az orosz pénzügyi szektor esetleges kizárásával a nemzetközi SWIFT fizetési rendszerből, ami megbénítani az egész ország külkereskedelmét, de felmerül már az Északi Áramlat 2. gázvezeték beindításának további késleltetése is, ami mellett Németország továbbra sem tud teljes mértékben elköteleződni. De az efféle gazdasági intézkedésekkel az elsőszámú probléma az, hogy az Európai Unió államai erősen függnek az orosz területekről származó kőolajtól és földgáztól.

Joe Biden amerikai elnök nemrég, több opció említése mellett, belengette a személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt fenyegető szankciók lehetőségét is. Ilyenkor egy államfő közvetlen környezetét célozzák, arra építve, hogy személyes lehetőségeit korlátozva, nagyobb nyomás alá kerülhet, mintha pusztán országa sorsát kockáztatná.

Jól bevált fegyver

Az USA-tól nem idegenek az ehhez hasonló lépések, külügyminisztériumuk külön listát vezetnek azokról a személyekről, akiket antidemokratikusnak vagy korruptnak ítélnek. A listán szereplő személyek nem léphetnek be az országba, de sok esetben a velük való üzletkötés is erősen korlátozható. Ilyenek például azok az oligarchák, akik egy-egy korrupciógyanús rezsim vezetését szolgálják ki. 2019-ben Donald Trump kormánya például az iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah közvetlen munkatársait és egyik fiát rakták tiltólistára, de akár gondolhatunk a Vida Ildikó, volt NAV-vezér kitiltási botrányára is. Természetesen utóbbi közel sem olyan komoly eset, hiszen az ő esetében aligha kötődhetett a döntéshez másodlagos amerikai érdek.

Még az ukrán konfliktus kapcsán sem először vetnék be a személyeket célzó szankciókat. A mai krízis kezdeti éleződésekor, 2014-ben Barack Obama is több személyt tett tiltólistára Putyin közvetlen környezetéből. Az akkori 20 név közt szerepelt főtanácsadója Szergej Ivanov, de az energiabefektetéseken meggazdagodó oligarchaként számon tartott Gennagyij Timcsenko is. A listán szereplők ez esetben sem utazhattak az USA-ba, minden amerikai felügyelet alá tartozó vagyonuk befagyasztásra került, nem kereskedhettek az országban, de még csak nem is fizethettek dollárral.

Beláthatatlan következmények

Az eddigi információk szerint, a dollár használatának letiltását most az egész országra is kiterjeszthetnék, de ami a kiemelt célpontokat érinti, a Kreml szerint nem árthatnak Putyinnak. Legutóbb saját kitiltási listával válaszoltak az amerikai lépésre, most azt állítják, nincs mitől tartaniuk, hiszen országuk felsővezetőinek törvényben van tiltva, hogy ingatlanjaik, bankszámláik, vagy bármilyen vagyontárgyuk legyen külföldön.

Ugyan megkérdőjelezhető mennyire tartják magukat az orosz államférfiak ehhez az előíráshoz, az biztos, hogy bőven akadna célpontja is a tiltásnak, akit nem köt ilyen törvény. Ilyenek például államvezetésbe hivatalosan nem becsatornázott pénzemberek, Putyin családtagjai, de még a feltételezett szeretője, Alina Kabajeva, egykori olimpikon is. Az amerikai Republikánus párt képviselői által múlt héten beterjesztett javaslattal nagyon széles körben válnának szankcionálhatóvá az orosz elnökhöz igazán közel álló emberek.

A törvényt valószínűleg el is fogadják a héten, viszont arról eltér a vélemény, hogy a szankciókat mikor kéne alkalmazni. Míg a jelenlegi kormány és a Szenátus - Barack Obama 2014-es lépéséhez hasonlóan -, a megszállásra való válaszcsapásként vetné ki őket, addig a republikánusok nem várnának addig. Úgy vélekednek a tiltás után Putyin meghátrálna, de feltehetően amellett sem volna nehéz érvelni, hogy épp emiatt bosszúra szánná el magát. Mindenesetre Dimitríj Peszkov Kreml szóvivő szerint a személyes szankcióknak politikailag igencsak romboló hatása lenne, akár a diplomácia kapcsolatok végét is jelenthetnék.