Az orosz hadsereg felvonulása Ukrajna határai mentén, arra készteti az elemzőket, hogy mérlegeljék, milyen eséllyel szállhatna szembe az ukrán katonaság egy kiterjedt orosz támadással szemben - írja a bne IntelliNews régiós hírportál. A szakértők egyetértenek abban, hogy bár az ukrán hadsereg jobb állapotban van most, mint amilyenben 2014-ben, a Krím orosz elfoglalása és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása idején volt, még mindig az esélytelenek nyugalmával léphetne be a háborúba.

Az ukrán hadsereg valójában nem csupán jobb, mint hét éve volt, hanem sokkal jobban felkészült arra, hogy szembe szálljon az oroszokkal, mint annak idején. Ez igaz mind a felszereltségére, mint a harci tapasztalatára. Ukrajna 2019-ben a GDP-je 3,4 százalékát költötte védelmi kiadásokra, szemben 2014-gyel, amikor csupán 2,2 százalék volt ez az arány (a NATO kétszázalékos GDP-arányos védelmi büdzsét vár el tagállamaitól, amit többségük nem teljesít).

Az ukrán hadsereg aktív létszáma 255 ezer fő és lehetőség van további 900 ezer tartalékos mozgósítására. Nemzetközi összehasonlításban az ország a 13. helyen áll a harckocsik számát, 7.-en a többi felfegyverzett harcjárművet és szintén a hetediken a vontatott tüzérséget illetően. Ugyanakkor Moszkva 2019-ben közel 60 hatvan milliárd dollárral költött többet katonai kiadásokra, mint Kijev. Az orosz hadsereg a tankok és a vontatott tüzérségi eszközök számában az első a világon.

Ha megindulnának

Végül is tehát egy ukrán-orosz háború Dávid és Góliát harca lenne - összegzi a helyzetet Ilja Ponomarenko, az angol nyelvű ukrán Kyiv Post védelmi ügyekben illetékes szakírója. Szerinte az ukrán csapatoknak akkor lenne esélyük némi sikerre, ha képesek lennének rendkívül mozgékonyan reagálni a támadásra, kihasználva, hogy hazai pályán vannak. Enélkül napok alatt összeomolhat a védekezés.

Miközben az ukrán erők elég jó helyzetben vannak ahhoz, hogy megfékezzenek egy támadást Donbaszban, a Guardian moszkvai tudósítója, Andrew Roth szerint nem lennének képesek több frontos háborút vívni, ha az oroszok a Krím felől vagy északról is rárontanának Ukrajnára. Márpedig ezeken a részeken néhány száz kilométerre a határtól orosz bázisokat létesítettek rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal és rakétatüzérséggel.

Hátha mégis úgy lehetne

Összességében azzal is egyetértenek a szakértők, hogy a háború egyik félnek sem érdeke, így ez a forgatókönyv nem valószínű. Elsősorban Kijevnek kell tartózkodnia attól, hogy bármivel provokálja az orosz medvét a délékelet-ukrajnai csatatéren. Az orosz csapatösszevonásokról általában az az elemzők véleménye, hogy a megfélemlítést szolgálják.

A lapba azonban nem azon a térfélen, Ukrajnában pattog, amelyen a kiszámíthatóbb játékosok vannak, hanem az oroszoknál, ahol Vlagyimir Putyin a csapatkapitány, aki többször megmutatta, hogy nem riad vissza a váratlan erőszakos megoldásoktól, ha jónak látja azokat. Ahogy az egyik szakértő fogalmazott, az, hogy a kardcsörtetés csak az érdeklődés felkeltését szolgálja-e (mármint Putyin jelzi, hogy nélküle nem lehet intézni a világ dolgait) vagy a konfliktus eszkalálódásának előjele, kizárólag azon múlik, mit akar a Kreml ura.